Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek történetéből 1501-1597 / 357. o.

C = őszi búza tized mennyisége kalangyában /gelimaß D = keresztény dénár /pecunia christianitatisA® E = tavaszbúza /árpa/ tized kalangyában /gelima/ G = tavaszbúza/árpa/kaszásban/falcatura/,/vagyis az összeíráskor ezek még lábon álltak/ F — megfizette /solvisset/ Az 1548. évi tizedösszeírás rendkívül becses történelmi emléke Hevesés Jász-Nagykun-Szolnok megyéknek. Elsősorban azért, mert a török hódoltság előtti állapotokat rögzíti. így jó hasonlítási alap a hódoltság alatti viszonyokhoz képest. Másodsorban azért, mert a legrégebbi ilyen típusú irat, amelyben értékes adatok találhatók mind a településföldrajz, mind a jobbágyok száma, mind a termelési struktúra tekintetében.

1

' 24.

1. Ferdinánd király Nagyiván falubirtokot és Szentmiklós pusztát másoknak adományozta 1551. február 11. "Az Úrnak [1551-dik] évében, mint fent, a vindelikek Augustájában

1 február hó 11. napján a királyi fenség kezével aláírt és az ugyanő titkos pecsétjével megerősített levél kiadatott; amelynek alapján őfensége a Heves vármegyében lévő és bírt Nagyiván más néven Hevesiván teljes falubirtokot

2 és Szentmiklós

3 nevezetű pusztát [Totalem possessionem Naghlwan alio nomine Hewesiwan et predium Zenthmyklos vocata in Comitatu Hewesiensi existente, habitam], amelyek a A kalangya /geiima/ általában 26-30 kévéből állt. Kereszténydénárt a zsellérek fizettek, akik természetben semmivel nem szolgáltak. Más megyéknek 1548 előtti tizedösszeírásai is vannak. /Pl. lásd Szabó István: Bács, Bodrog és Csongrád megye dézsmalajstromai 1522-ből. Bp. 1954. 81-847 Augusta /ma Augsburg/ a kis kiterjedésű Vindelicia fővárosa volt /Pallas Nagy Lexikona 16. kötet. 878./. Ezzel a névváltozattal máskor nem találkoztunk. A Hevesiván változat a mai Jászivány neveként viszont többször szerepelt. Nagy valószínűséggel Apaszentmiklósról van szó. 411