Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek történetéből 1501-1597 / 357. o.

15. A budai káptalan bizonyságlevele egy Jászberénnyel is kapcsolatos eskütétel elmaradásáról 1519. május 12. "H

1 Hogy midőn a fenséges fejedelem Lajos úr,

2 - Isten kegyelméből Magyarország, Csehország, stb. királya, legkegyelmesebb urunk - odaítélő és eskütételt elrendelő levelének tartalma szerint vitézlő Baracsi Mátyás,

3 Buda vára udvari gondnoka [Egregius Matthias de Barach provisor curie Castri Budensis] és az ugyanazon [Baracsi] Mátyás gondnok által a mondott Jászberény mezővárosba állított tiszttartók [in dicto oppido Jazberyn constituti officiales] Jászberényi Ficsor [fychor de Jazberyn] Lukács, valamint Székely [Zekel] András vállalták, hogy kilenc magukhoz hasonló [nemessel] - tudniillik a maguk három-három nemesével - a Szent György mártír ünnepét követő tizenkettedik napon [május 5-én], most a közelmúltban, itt előttünk a budai káptalanban leteszik az esküt nemes Csányi [de Chaan] István ellenében, a nevezett király urunk odaítélő és eskütételt elrendelő levelében foglalt és körülírt ügyek tekintetében; ezt követően [azonban] - a Szent György mártír napja utáni tizenkettedik napon [május 5-én] - a szóban forgó Baracsi Mátyás, Ficsor Lukács, valamint Székely András nem jelent meg előttünk, ezért esküjük kinyilvánításának elmaradása miatt a hamisság és vétkesség látszatát engedték felmerülni; amely dolognak közhitelű bizonyságára jelenlegi nyílt levelünket kiadni rendeltük a jelzett Csányi Istvánnak jogai védelmére, a közigazságtól indítva; kiadatott [Budán] az özvegy Szent Zsófia ünnepét megelőző ötödik napon [május 12-én], az Úrnak 1519-dik évében" A budai káptalan jegyzőkönyvébe /protocollum/ a bemásolást végző írnok itt az oklevél bevezető néhány sorát hagyta ki. Ez magába foglalta - a teljes oklevél esetén - az oklevélkiadó megnevezését /suscriptio/, az üdvözlést /salutatio/, valamint Isten segítségül hívását /invocatio/. II. Lajos 1516. március 13. és 1526. augusztus 29. között volt magyar király. Más oklevélben határozottan "Barathi"-nak lehet olvasni a Baracsi nevet. Mindent mérlegelve valószínűbb a "Baracsi"-olvasat. /Lásd még: 1513. VII. 28. DL 210.844 "Mathias de Barach" és 1521. 1.20. DL 25.013 "Mathias de Barath'7. 392