Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)
ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek történetéből 1501-1597 / 357. o.
A válogatás szám szerinti megoszlásából kitűnik, hogy ebben a sorozatban is a Mohács előtti korszakra helyeztük a hangsúlyt, amit az első huszonhat évre eső tizennyolc oklevél is jelez. A bevezető soraink további • részében zömmel csak ezeknek a tágabb környezetbe helyezésével kívánunk foglalkozni, mert 1526 után az iratkészítés szempontjából is "új időszámítás" kezdődött, melynek felvázolására az általunk közölt tizenhét irat nem képez elegendő hátteret. 2 A változást elsősorban az 1527-1542 között zajlott polgárháború, majd az 1552-ben kezdődött török hódoltság okozta, amelyek nem szüntették ugyan meg megyénkben sem a feudalizmust, de megszűntek, vagy sérültek az intézmények, így vagy nem tudták, vagy részben tudták teljesíteni funkciójukat. Most térjünk vissza az 1526 előtti időszakra. Bár ismeretes a centralizált államberendezkedés fellazulása a helyenkénti erőszakos szembeszegülés a központi hatalommal, ez nem jelent meg azon oklevelekben, amelyeket láthattunk a volt hevesi részek vonatkozásában. Úgy tűnik, hogy itt 1526-ig a feudalizmus mechanizmusa és az intézmények /nemesi megyei közgyűlések, alispáni törvényszékek, az úriszékek, a káptalanok és a konventek/ a korábbiak szerint működtek. Az oklevelek témájában sincs alapvető változás. Az érintett ügyletek a következők: határfelújítás, határkiigazítás, birtok zálogba adása, birtokfoglalás, fegyveres, vagy fegyvertelen megrohanása a szomszédos falvaknak, nyomozás erőszakos ügyekben, vagy birtokháborításokban, oltalom biztosítása birtoklásban, tulajdonjog felülvizsgálás, elfoglalt birtok visszaadása, birtokátvallás, birtokeladás, eskütétel elhalasztása, idézés bíróság elé, tanúvallatás erőszakos ügyek felderítése céljából. 1526 után a témakör gazdagodása a következő ügyletekben mutatkozik meg: beiktatás jász kapitányságba, birtokelvétel hűtlenség miatt, településenkénti és név szerinti tizedösszeírások, nyugtatványok plébánosok részéről az őket megillető tized negyedének az átvételéről, birtokadományok az egri várban szolgáló katonák részére. 3 Itt még nehéz és hosszan tartó kutatásokra van szükség, mert 1526 után nem állnak rendelkezésre egységes és mindent átfogó időrendi és földrajzi mutatók. Ugyanakkor nem közöltünk nyugta, számadás, adónyilvántartás, portaösszeírás, katonai alegységek név szerinti összeírása, kifizetési jegyzék, valamint urbárium típusú iratformákat. 358
