Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Mezőgazdaság, politika, népnevelés, népművelés a "fordulat" utáni első években / 275. o.

Sajnálattal közölték, hogy a Jászalsószentgyörgy által kezdeményezett fesztivált, amelybe Jászapátit, Jászkisért és Jászladányt is bevonták "A járási pártbizottság ... munkanapra (vasárnap) való tekintettel - nem engedélyezte." A Kunszentmártoni járásban szerzett tapasztalatok ugyancsak szórványos és gyenge kultúrmunkára utaltak. A Tiszainokán folyó tevékenységgel elégedettek voltak, de Öcsödön, Tiszakürtön, semmiféle kultúrmegmozdulással" nem találkoztak.

113 Az előbb megfogalmazottak nagyon lényeges és a valóságot jól megközelítő elemeket tartalmaznak. Tulajdonképpen arra következtethetünk, hogy a kultúragitáció nem vált igazán egyfajta népmozgalommá és a tömegek által elfogadottá. Elsősorban a felnőtt nemzedék számára hatott idegennek a politizálásnak, a meggyőzésnek ez a módja. Hogy ez valóban így volt példákat lehet hozni a Jászapáti járásból, ahol egyébként összességében elég jó színvonalúnak minősítették a kultúragitációs munkát. Jászladányban arra hivatkoztak, hogy a brigádok tagjai maguk is mezőgazdasági dolgozók, s a kulturális munka ezáltal nem lehet folyamatos. Gond továbbá, hogy a cséplőmunkások sok esetben ellenségesen fogadják a műsort főleg azért, mert rossz az élelmezésük. Jászladányon "A csasztuskákkal a kultúrműsor után érdeklődőket valósággal elriasztják a kultúrmegmozdulásoktól," így azokat nem adják elő. Jászkiséren a népművelési ügyvezető azt panaszolja, hogy nem kapott szereplőket a műsor készítéséhez, a cigányzenekar is csak fizetés ellenében hajlandó közreműködni. Az úttörők gyakorlati munkáját a cséplésnél szívesen fogadták, de műsorukat zaklatásnak vették. Jászapátin szintén az volt a gond, hogy az aratás, hordás befejezéséig csak az úttörőkre számíthattak a kultúragitációban.

114 Akadt olyan település, ahol a lakosságot egyáltalán nem lehetett mozgósítani az aktuális politikai és kulturális eseményekre. Jásziványon az egyik vasárnapon tartott tanácsülésen a csasztuskákat az úttörők nem voltak hajlandók előadni. Pedig ahogy a jelentés mentegetően fogalmaz, csak az első csasztuska szólt volna a kulákoknak, a többiben "... a jól teljesítő dolgozó parasztokat ..." dicsérték volna meg. Aznap délelőtt az úttörőkkel kultúrműsort kívántak bemutatni az iskola udvarán a templomból hazatérőknek. Ez sem valósult meg mert "... minden úttörőnek olyan sürgős dolga akadt, ami miatt ..." nem tudott eljönni. A tanácsülésre is agitálták a felnőtteket hivatkozva arra, hogy az ülés előtt diavetítés is lesz. A felnőttek azt kérdezték, hogy "... lesz e politikáról szó és 113 SZMLNépm. O. ir., 1812-2-23/1951. 114 SZML Jászapáti JTVB Okt. és Népm. csop. ir., 181-157/1951. 339