Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Mezőgazdaság, politika, népnevelés, népművelés a "fordulat" utáni első években / 275. o.

Az elkészített munkatervekben megkülönböztetett szerepet kaptak a kultúrotthonok, könyvtárak, filmszínházak, továbbá az ún. kultúrbrigádok. Az 1951 nyarára készült megyei munkatervben összesen 145 kuítúrbrigád szervezését tervezték meghatározva azt, hogy egy-egy város, járás hány brigádot köteles működtetni. E csoportok feladataként a következőket jelölték meg: a munkahelyeken pihenőidőben rövid műsorok, csoportos olvasás tartása; esténként az aznap élenjáró dolgozók énekes-zenés köszöntése; piacokon a betakarítási munkák énekes népszerűsítése; a cséplőbrigádoknál a napi egyéni eredmény mozgó faliújságon való propagálása. Gondot fordítottak a fürdőhelyeken "szabadságukat töltő dolgozók szórakoztatására" is. Ezért Berekfürdőn, Jászberényben, Szolnokon és Tiszaörsön hetenként egyszer szabadtéri filmvetítést és "színpadi kultúrműsort" kellett rendezni. Ugyancsak szabadtéri filmvetítést kellett tartani hetenként a villannyal rendelkező tszcs és állami gazdasági központokban. A könyvtárak feladata volt tulajdonképpen az ebéd-, vacsora-szünetekben a csoportos könyv- és folyóirat-olvasás, továbbá a mozgó faliújságok szerkesztése DISZ és MNDSz aktivisták bevonásával.

100 1952-ben már 500 agitációs kuítúrbrigád megszervezését határozták el július 1-i határidőre, ami viszont túlméretezettnek tűnik, hiszen július közepéig csak 215 területi és 53 üzemi brigád alakult. Szereplésük száma is kevés volt, mindössze 384. Viszont bekapcsolták a szolnoki színházat is a kultúrpropaganda e területére a tájelőadások megszervezésével. A színház ugyancsak július közepéig 290 táj előadást tartott vidéken, emellett patronálta az üzemi brigádok kultúrcsoportjait. 101 1952-re a kultúragitációban mind tartalmilag, mind formailag új elemek jelentek meg. A földművesszövetkezetek mozgó boltjai az áruk mellett könyveket szállítottak a munkahelyekre. Elhatározták továbbá, hogy az állandó brigádszállásokon ún. "vörös sarkokat" rendeznek be. Agitációt folytattak a Bredjuk-féle gyorscséplés elterjesztése érdekében, amellyel a cséplőgépek teljesítményét növelték meg. A megyei irányítás tsz-ek, tszcs-k, állami gazdaságok esetében szorgalmazta a kulturális önellátást, azaz azt, hogy ezek a termelőegységek saját dolgozóik közül szervezzék meg propaganda csoportjaikat. Előtérbe került a komplex brigádok szervezésének a szükségessége. E szerint a 8-12 főből álló csoportot 1-2 szavaló, 4-6 táncos, 1-2 zenész (tangóharmonika, furulya, klarinét, hegedű, citera), 4-5 énekes alkotta. SZML Titk. sz. n. ir., 1951. SZML Pártarchivum, 39. f. 2. fcs. 124. o.e. 333