Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Mezőgazdaság, politika, népnevelés, népművelés a "fordulat" utáni első években / 275. o.

Négyféle vételi jegyet alakítottak ki: - "A" vételi jegyre történt a földadó és a mezőgazdaság-fejlesztési járulék teljesítése; - "B"-re az előbbieken túl fönnálló terménybeadási kötelezettség lerovása; - "C"-re adták be a kötelezettségeken túli, a szerződéssel termelt, a szállítási szerződéssel lekötött terményeket. A gépállomások keresetének átvételéről, a munkabér vagy haszonbér címén szerzett gabonának a lakóhelyre történt átutalása végett beadott terményekről ugyancsak "C" vételi jegyet adtak. - "D"-jegy a cséplőkeresetből és vámkeresményekből beadott termékek átvételére szolgált. Kialakították azt a gyakorlatot, hogy amíg egy-egy település az "A", "B"-véteIi jeggyel járó kötelezettségeit nem teljesítette, addig az adott terményféleség szabadpiaci forgalmazását megtiltották. A cél az volt, hogy az elcsépelt gabona minél előbb az állami begyüjtőhelyek raktáraiba kerüljön. Ezért a miniszteri rendelkezés szerint a terményt - (a kötelező részt) - a csépléstől számított 8 napon belül be kellett szolgáltatni. Aki ennek nem tett eleget az 8 napon túl 5, 15 nap késedelem esetén újabb 5 %-nyi emeléssel tehetett eleget kötelezettségének. A begyűjtést bizonyos kedvezményekkel is siettették. Bevezették a gyorsbeadási jutalom gyakorlatát. Ez azt jelentette, hogy aki A, B, C-vételi jegyre augusztus 12-ig teljesíti beadását, ill. terményt beszolgáltat, az mázsánként 4, aki szeptember 2-ig, az pedig mázsánként 2 Ft-ot kapott. (Ez a kedvezmény a mezőgazdaság-fejlesztési járulékra nem vonatkozott.) A másik, hasonló funkciót betöltő kedvezmény a felesleg szállítási szerződéssel való lekötésére szolgált. A július 8-ig lekötött és október 8-ig beszállított termény után így 6 Ft-ot fizettek.

70 A begyűjtéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását tovább nyomatékosította az 1951. 10. sz. - az állami begyűjtésről szóló - törvényerejű rendelet (III. 18.). A tv. r. fő jellegzetessége az, hogy mezőgazdaság terén megnövelte a kötelező beszolgáltatások körét, és különösen a kulákokkal szemben diszkriminatív. Az előbbi rendelkezéshez képest a beadásban késlekedőket azzal sújtotta, hogy az 5, ill. 10 %-on felül még kártérítés megfizetésére is kötelezte őket. A beadás teljesítéséhez kötötte a szabad vámőrlési engedélyek kiadását; a gyorsbeadási jutalom körét leszűkítette, mivel annak adását csak a "C" vételi jegyre beszolgáltatott gabona után tette lehetővé. 142/1950. (V. 17.) M. T. sz. rendelet.; 15.260/1950. (VI. 17.) Bk. M. sz. rendelet az 195051. évi terménybegyüjtés végrehajtására. 322