Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Mezőgazdaság, politika, népnevelés, népművelés a "fordulat" utáni első években / 275. o.

volt, azaz a nép ellensége, ... és ezt most is igyekszik bizonyítani aljas támadásával."

65 Az aratás , cséplés, begyűjtés munkájának ellenőrzésébe 1951-ben a megyei rendőrkapitányság állománya is jobban bekapcsolódott, s azok helyzetéről a megyei tanács vezetőinek heti jelentésekben adott számot. Az ellenőrzés mind a magán, mind a szocialista szektorra kiterjedt, és az aratásnál, védőszántásnál, tarlóhántásnál, behordásnál, cséplésnél, beszolgáltatásnál a megszabott határidők, valamint a tűzrendészeti követelmények betartását kérték számon. Bár az ellenőrzés - mint említettük - az adott munkát végzők egészére kiterjedt, mégis a kihágási eljárások legtöbbször a kulákokra szólóan vannak megemlítve. Egy július végén készült összefoglaló szerint a Jászapáti járásban 40, a Jászberényiben 27, a Kunhegyesiben 12, a Kunszentmártoniban 65, a Törökszentmiklósi járásban 7, Karcagon 25, Kisújszálláson 17 kulák ellen indult eljárás.

66 Az aratás mellett döntő szerepet töltött be a cséplés és a begyűjtés politikai, gazdasági megszervezése, lebonyolítása. Ez alapvetően igazodott a szocialista tervgazdálkodás korabeli felfogásához és rendszeréhez. A legfőbb törekvés arra irányult - úgy is fogalmazhatunk -, hogy minden szem gabona útja, sorsa követhető legyen, a közös népgazdasági vagyont gazdagítsa és a központilag történő újrafelosztást lehetővé tegye. Ugyanakkor ez a szabályozás fontos politikai célkitűzéseket is szolgált: deklaráltan a parasztság és a munkásosztály szövetségét erősítette; nivellálni, javítani kívánta (de valójában csökkentette) a parasztság jövedelmi viszonyait; orientálta a kis- és középparasztságot a termelőszövetkezetek felé; minden eszközt felhasznált a gazdagparasztság felszámolására. A számos következmény közül most csak azt emeljük ki, hogy lényegében megszűnt, legjobb esetben is erősen korlátozottá vált a legfőbb mezőgazdasági termékek (gabona-félék) szabad piaca; mind a kis- és középparasztság, de a szocialista szektor is vegetálásra kényszerült. A politikai hatalom elvárta, hogy az emberek e helyzetet tekintsék természetes szükségszerűségnek, jónak, a jövő boldogsága megalapozásának, s ezért lelkesedjenek. Az ügy fontosságával összefüggésben az adott időszakban szintén számos törvényi és kormányzati szintű szabályozás született, amelyek SZML Pártarchivum, 39. f. 2. fcs. 114. ő. e., MTVB jkv., 1950. júl. 17. SZML Titk. sz. n. ir., 1950. 319