Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Mezőgazdaság, politika, népnevelés, népművelés a "fordulat" utáni első években / 275. o.

községi tanácsok naponta ellenőrizzék egész területükön az aratás menetét, "különösen a kulákgazdaságokban"; az elmaradókat figyelmeztessék,"... vonják felelősségre azokat a kulákokat, akik a figyelmeztetés ellenére szabotálják az aratást..." A rendelet az aratás elvégzését az érés minőségéhez kötötte. E szerint: "a búzát és kölest viaszérésben, - az őszi és tavaszi árpát, zabot sárgaérésben, - a rozsot és a sörárpát teljes érésben kell learatni; ..." Javaslatként van megfogalmazva, hogy a tsz-ek, tszcs-k , 30-, az állami gazdaságok (ÁMK) 60 %-ban gépi erővel végezzék az aratást. A rendelet a nyári mezőgazdasági munkák (aratás, hordás, cséplés, tarlóhántás, másodvetés) elvégzéséért a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökét tette felelőssé. A siker érdekében ezért valamennyi munkára, a települések szintjéig részletes tervet kellett készíteni, amelynek végrehajtását több szerv bevonásával hetenként értékelték, s az értékelő jelentést megküldték a belügyés a földművelésügyi miniszternek. Fel kellett továbbá kérni "a tömegszervezeteket, elsősorban a DEFOSZ-t, a DISZ-t és az MNDSZ-t, hogy minden községben felvilágosító és mozgósító munkájukkal segítsék elő a nyári mezőgazdasági munkák gyors és jó elvégzését."

39 Az 1952-ben megjelent minisztertanácsi határozat annyiban különbözik a korábbitól, hogy abban a gabona betakarítását egyértelmű intervallumokhoz kötötték. így a búza és a rozs aratását megkezdésétől számított 8 napon belül, az árpáét, zabét 5, egyéb terményét pedig 3 napon belül be kellett fejezni. Összességében véve a cséplés az aratás megkezdésétől 40 napnál, de legkésőbb augusztus 20-nál nem tarthatott tovább.

60 A központi rendelkezések végrehajtása érthető módon nagy apparátusokat mozgatott meg és tevékenységük lényegében az adott feladatok mindenáron való teljesítésére összpontosult. Sikertelenség esetén egyre gyakoribbá vált a pánikhangulat, a belső és a külső ellenség keresése, okolása. Ez utóbbinál rendre, elsősorban a reakciós kulákot és a fekete reakciót, a papságot jelölték meg, ezért a népnevelői, népművelői propaganda egyik fő törekvése ellenük irányult. 19^0-ben az MDP megyei agitációs és propaganda titkára jelentésében arról számolt be, hogy az aratással kapcsolatos politikai felvilágosító munka nehézkesen és későn indult be. Ennek okaként többet is felsorolt. Objektívnak tekinti azt, hogy az időjárás miatt 10 nappal a szokásosnál korábban kezdődött az aratás, de ugyanakkor kulákagitációnak tartja azt, miszerint a parasztok egy 1.013/1951. (VI. 3.) sz. Mt. határozat.; 18.058/1951. (VI. 6.) sz. F.M. rendelet. 1.013/1952. (V.18.) sz. Mt. határozat. 316