Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Mezőgazdaság, politika, népnevelés, népművelés a "fordulat" utáni első években / 275. o.

Addig, amíg a parasztság nem vetett, igyekeztek őket lebeszélni, hogy ne vessenek. Ma amikor látják vereségüket, azzal befolyásolják a parasztságot, hogy vessenek még több búzát. ... ezt... teszik azért, hogy ... a földet a tavaszi vetéstől elvonják és ezzel felborítsák kormányzatunk tervszerű gazdálkodását. Ne hallgasson parasztságunk az ellenség szavára, és ahol ezt észlelné, kemény ököllel vágjon vissza a kulákság és ellenség minden mesterkedésére! A gazdagparasztság elleni hangulatkeltés természetes módon kiegészült adminisztratív és jogi eszközök alkalmazásával. Az eljárást alapvetően a 8.800/1946. M. E. számú - a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló rendeletre alapozták. A rendelet szerint - többek között - bűncselekményt követ el az, aki termény, vagy termék "... kötelező termelésére, illetőleg előállítására vonatkozó, jogszabályon alapuló kötelességének nem tesz eleget, vagy aki nem olyan terményt, vagy terméket, vagy nem olyan terjedelemben, illetőleg nem olyan eljárással termel, vagy állít elő, mint ahogy azt jogszabály rendeli, ..." Szankcionálható volt továbbá a bejelentési kötelezettség, a beszolgáltatás elmulasztása, az árdrágítás stb. A büntetés mértéke elérhette az 5, esetenként a 10 évet, amit börtönben vagy fegyházban kellett letölteni. Megállapítható, hogy Szolnok megyében 1949 őszétől 1950 januárjáig 47 kulák ellen indítottak büntetőeljárást az őszi szántás és vetés szabotálása miatt. A megyei államügyészség 3 héttől 4 évig terjedő börtön, pénzbüntetés (500-tól 5000 forintig) és vagyoni elégtétel kiszabását kezdeményezte. Az ítéletekből arra lehet következtetni, hogy bíróság még törekedett az aktuális politikai felfogástól mentesen dönteni, mivel a 47 esetből mindössze 10 lett az elmarasztaló ítélet.

34 Az MDP II. kongresszusa után azonban a bíróságnak szigorúan igazodni kellett a politikai akarathoz. Jelzi ezt az is, hogy a megyei bíróságnak új elnöke lett, aki rövid idő alatt - öt hét - áttekintő értékelést tett a megye területén működő bíróságok tevékenységéről. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ülésén tartott beszámolójában hangsúlyozta, hogy ebben a megyében "több és eredményesebb" munkát kell végezni a bíróságoknak mint máshol, mivel "Szolnok megye ... nem csupán országunk egyik megyéje, hanem az első a falu szocializálásának építő munkájában." Arról is szólt, hogy áprilisban a járásbíróságok 791 ügyben jártak el, amelyből 447 mezőgazdasági bűncselekmény, kettő tszcs elleni izgatás, 11 izgatás, 108 vagyon elleni bűncselekmény volt. A bíróság elnöke magasnak tartotta a feketevágások és a terménybeszolgáltatás elmulasztásának a számát. 33 Uo. 34 SZML Pártarchivum ir., 39. f. 2. fcs. 298. ő. e. 299