Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Mezőgazdaság, politika, népnevelés, népművelés a "fordulat" utáni első években / 275. o.

H/A. Őszi munkák A földművelésügyi miniszter 16.104/1950/VIII.30./ számú rendeletében így szabályozta az őszi betakarítás elvégzését: A kukorica, burgonya, cukor- és takarmányrépa termését 1950. október 31-ig, a napraforgó és a ricinus termését pedig október 15-ig kell betakarítani. Ezeken az időpontokon a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, vagy - szerződéses termelés esetén - a termeltető vállalat változtathatott csak. A rendelkezés azonban további útmutatást is adott. íme: " - A kukorica törését teljes érésben kell elvégezni, ugyanakkor a szárát is közvetlenül a föld felett le kell vágni. - A napraforgó aratását száraz állapotban kell elvégezni, amikor magja a tányérból már könnyen kidörzsölhető. - A burgonyát akkor kell felszedni, amikor a lombozat leszáradása után héja már nem foszlik. ... -a tárolható takarmányrépát akkor kell kiszedni, amikor levelei nagy részben leszáradtak, külső levelei fokozatosan megsárgultak és a Nap felé fordulva áttetszőkké váltak. - A ricinus aratását - mivel a fürtök nem mindig érnek be egyszerre - addig kell folytatni, amíg az egész termés éretten leszedhető. - A kukorica visszamaradt szárrészeit az állami gazdaságok a kukorica törése után 10-, a termelőszövetkezetek 15-, az egyénileg gazdálkodók 20 napon belül kötelesek a földről lehordani és kúpokba összerakni." A napraforgó szárának behordását a szocialista szektorhoz tartozóknál 14-, az egyénileg gazdálkodóknál 20 napon belül kellett elvégezni a rendelkezés szerint. Szó van továbbá, a burgonya szárának megsemmisítési és a ricinus szárának letakarítási kötelezettségéről is. Szükség esetén a betakarításhoz a helyi tanácstól kellett, térítés ellenében segítséget kérni (vonóerő, felszerelés). Végül, a rendelet arra figyelmeztet, hogy aki a betakarítást határidőre nem végzi el, az "... 24.000 Ft-ig terjedhető pénzbüntetéssel sújtható." Az őszi betakarítás effajta regulázása a későbbiekben is rendszeresen visszatérő jelenség a mezőgazdaságban. Ez a módszer a kukorica esetében kiegészült a szállítási szerződések szorgalmazásával. 1951-ben arra született döntés, hogy a megyének szeptember 15-ig összesen 200 vagon mennyiségű kukoricát kell ily módon leszerződnie. Ezt a mennyiséget járásokra, községekre bontották le, ennek megfelelően indult az agitáció, ill. a terv teljesítését biztosító eljárás. A kulákoknál ezt egyszerűen adminisztratív úton oldották meg. A közigazgatás képviselője felmérte, hogy mennyi a kukorica vetésterülete, várható terménymennyisége, mennyi a reális szükséglete egy-egy érintettnek, s a különbözetre rövid úton szerződés kötésére kötelezték. Az egyénileg dolgozó kis- és középparasztok meggyőzését már a népnevelők kötelességévé tették. Az útmutatás lényege: "... azt kell elsősorban kihozni agitációnkban, hogy az államnak az állattenyésztés további fejlesztése 294