Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Mezőgazdaság, politika, népnevelés, népművelés a "fordulat" utáni első években / 275. o.

végzéséhez igazodtak, és teljesítették a politikai, állami döntések interpretációját. Belső, tematikai tagolódási rendjük az élethez igazodott, (őszi betakarítás, talajművelés, vetés, tavaszi munkák, időszerű növényápolási munkák, nyári betakarítás). A betakarítás időszakában az agitációban fölerősödött a begyűjtés-beszolgáltatás szorgalmazása. Mindezeket a kulturális intézmények még számos módszerrel, rendezvénnyel segítették. Az agitációban mindig kiemelt szerepet kapott a szocialista szektor, a mezőgazdasági termelőszövetkezet népszerűsítése. Vonzóvá tételét alapvetően a nagyobb termelékenységi mutatók elérésével kívánták bizonyítani. Nem véletlen, hogy 1951 decemberében Gerő Ernő, a Szolnok megyei pártértekezleten így fogalmazott: "El kell érnünk azt, hogy a megye termelőszövetkezeteinek többsége 25-30 %-kal többet termeljen 1 kat. holdon, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok. Jelenleg a termelőszövetkezeti átlag alig magasabb az egyénileg gazdálkodó parasztokénál." Ennek okaként Gerő a szervezetlenséget, a rossz irányítást, munkafegyelmet, a lazaságot és a szakemberek nem kellő megbecsülését jelölte meg. Ez - egyebek között valóban így volt. A gépállomások és állami gazdaságok segítsége ellenére a termelőszövetkezetek jelentős részének művelt területét felverte a gaz, rossz volt a betakarítás megszervezése stb. Igaz, erről az agitációban és propagandában alig esett szó. A mezőgazdasági termelő munkát, a párthatározatok végrehajtását szolgáló minisztertanácsi, miniszteri rendeletek, határozatok szabályozták, amelyek a tervutasításos rendszer szerint - az államigazgatási szinteken át lényegében az egyes termelőig előírták a termelés mennyiségi mutatóit is. A megvalósítást az elsődleges adminisztratív eszközök mellett a népnevelők, népművelők agitációs és propaganda munkája biztosította. Erre a feladatra a párt- és tanácsi vezetők által folyamatos volt a felkészítés. Arra kellett törekedni, hogy az agitációban lehetőleg az egyes családokig eljussanak. Az irányítás különböző szintjei között rendszeressé vált az információs kapcsolat, bár az nem tekinthető harmonikusnak. Alulról fölfelé rendre jelezték az eredményeket és a problémákat, lefelé viszont az előírt tervszámok mindenáron való teljesítését követelték meg. Az agitáció és propaganda módszerében igyekezett megfelelni a szükségleteknek. Mindenekelőtt azt kell megemlítenünk, hogy tömegesen jelentek meg a brosúrák, a műsorfüzetek, amelyek - ha szükséges volt - kisebb változtatással, vagy anélkül alkalmazhatók voltak. A megyében megjelenő újságok, igazodva a megye agrárjellegéhez, zömmel a mezőgazdasággal GERŐ E. 212. 292