Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Mezőgazdaság, politika, népnevelés, népművelés a "fordulat" utáni első években / 275. o.

megválasztott bábfigurák - mint pl. Traktor Ferke, kulák, templomos öregasszony -... a felnőttekre is komoly hatással vannak." Az agitációs és propaganda formák másik csoportját a szemléltető agitáció képezte. Feladata az volt, hogy a termelőmunka s más akciók legfrissebb eredményeit népszerűsítve és erkölcsileg hasson az emberekre. Legelterjedtebb formája a faliújság volt, amelyen aktuális cikkeket, grafikonokat, karikatúrákat helyeztek el. Az "Útmutató" szerint "Igen hatásosak a bíráló jellegű Villám, Fúró, Tüske stb. elnevezésű rajzos faliújságok, amelyeken egy-egy karikatúra, vagy rajz szerepel pár szó magyarázattal. Általában a karikatúrát alkalmazzuk a leggyakrabban, mert ez igen jó nevelő eszköz, s azonnali hatással jár. " A grafikonok készítése fontos szerepet tölt be, mert azokon a termelőmunka eszközét jelképező gépek, szerszámok ábrázolását is meg kellett tenni. Ezeket a faliújságokat rendszerint a települések legforgalmasabb pontjain, begyűjtési helyeken állították fel, de az is gyakori volt - ezek voltak az ún. mozgófaliújságok -, hogy az aratás helyén és cséplőgépeken helyezték el. Az említetteken kívül szorgalmazták a mozgó-, diafilmek, dialemezek, fényképek hasznosítását, ill. készítését. Javasolták, hogy a fényképekből készítsenek tematikus albumokat. E tekintetben címeket is megfogalmaztak, pl.: "A tavaszi mezőgazdasági munka hősei., A növénytermelés kiváló munkásai., Legjobb aratóink., Legjobb kultúrmunkásaink"

21 Érdemes a csasztuskáról, a rigmusokról, a színjátszásról műfaji, szerkesztési és tartalmi szempontból részletesebben szólni. A korabeli megítélés szerint a rigmuséneklés a kultúragitációs munka "legfontosabb műfaja", aktuális népköltészet. Funkciója a dicséret, a bírálat közvetlen kifejezése. Valójában a csasztuska az orosz népköltészet sajátos műfaja. Többszólamú, refrénes lírai dal, amelynek népszerűsége a 19. század második felében megnőtt, s vált mind a falusi, mind a városi folklór kedvelt műfajává. A csasztuska zenei alapja rövid, egyrészes, ritkábban kétrészes dallam, amelyet magas hangfekvésben, félig beszélve vagy énekelve adnak elő és szólóhangszer is kísérheti. A csasztuska mint népművészeti műfaj tovább élt az ötvenes években is sőt népszerűségét jelzi, hogy neves költők is jelentős számban, csasztuska formában írtak verseket. Ez a népszerűség alkalmassá tette, hogy az agitációban, a kulturális, népnevelői munkában is felhasználják, s így e műfaj elterjedt az oroszokon kívül a Szovjetunió más népeinél is. SZML Népm. O. sz.n. ir., 1951. 288