Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)
TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Mezőgazdaság, politika, népnevelés, népművelés a "fordulat" utáni első években / 275. o.
a harcot a kulákság ellen". 1 Szolnok megye agrárjellegéből következően, a parasztság körében folytatott politikai és kulturális propaganda és agitációs munka volt a meghatározó. Az értelmiségi, alkalmazotti réteg azonosulása a párt politikájával nem jelentett különösebb gondot, mivel társadalmi helyzeténél fogva számára lényegében nem volt számottevő alternatíva. Ezért többségük nemcsak arra kényszerült, hogy a fennálló viszonyokat elfogadja, hanem azokat tevékenyen ki is szolgálja. A politikai célkitűzések teljesítését nyilvánvalóan elsősorban a pártszervek és - szervezetek vállalták fel, legfontosabb eszközként felhasználva az államhatalmi és államigazgatási eszközöket. Itt meg kell jegyeznünk, hogy 1945-től az élet minden területére kiterjedően megnőtt a szigorú jogi szabályozás szerepe. Ezt nyilvánvalóvá tette az ország gazdasági állapota, a közellátás számos gondja és a demokratikus átalakulásra való törekvés. 1948-tól azonban a jogi szabályozás már lényegében egy kellően nem megalapozott pártérdeket szolgált, amely látszatra a népi demokráciát hirdette, a valóságban pedig diktatúrát gyakorolt a néptömegek többsége felett. Az egyre szigorúbb törvények, rendeletek sokasága apró részletekig leszabályozta a társadalmi tevékenység minden területét, meggátolva az emberi alkotás szabadságát, leszűkítve az emberek jelentős részének életterét. A Megyei Tanács hivatali apparátusa már 1950. június 15-ével megkezdte működését, majd a járási, városi tanácsok apparátusa is létrejött. 2 A tanácsválasztások után megalakult testületek és az azok mellett működő különböző tanácsi bizottságok pedig látszólag tovább szélesítették a politikai akarat képviseletének társadalmi bázisát. A feladatok vállalásába ezen túl minden társadalmi és érdekképviseleti szervezetnek be kellett kapcsolódnia. Ezek közül példaként megemlíthetők a szakszervezetek, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ), a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ), az Úttörőmozgalom, a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége (DEFOSZ), a Magyar-Szovjet Társaság (MSZT), és nem utolsó sorban a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF), bár ennek szerepe formális és elhaló. A propaganda és agitációs munkában kiemelkedő szerepet vállalt a közművelődés korabeli rendszere. Nem véletlen, hogy az 1949-es választások után összeülő országgyűlés már júniusban létrehozta a Népművelési Minisztériumot, s annak első minisztere az MDP fő ideológusa, Révai József GERŐ Ernő: A vas, az acél, a gépek országáért. Bp. 1952. 28. p. 143/1950. (V.18.) M.T. rendelet 277
