Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Bagi Gábor: Adalékok a katonaállítás eredményeihez és sajátosságaihoz a Jászkun Kerületben 1848/49-ben / 9. o.

túlteljesítik a kivetést, mivel "nem minden részeiből az Országnak fog egyenlő készség az ujonczok állítása körül".

57 Végezetül ezek után még egy problémára kell utalnunk. 1848 áprilisában Kálmán Sándor nádori alkapitány, a jászkun kerületi tisztikar egyik legnépszerűbb embere

58 a következőket nyilatkozta: "... a Mártiusi eseményekkel a Jász Kunok semmit nem nyertek.

59 Az áprilisi törvények tartalma alapján ezt a megállapítást igaznak kell elfogadnunk, még akkor is, ha a szélesebb történeti körülmények /a Szluha-éra megszüntetése/ ezt vitathatóvá teszik. Ezek után joggal vetődik fel a kérdés: Miért állt a Jászkunság mégis a forradalom és a szabadságharc mellé? Véleményünk szerint alapvetően azért, mert évszázadok óta a magyar rendi, majd polgári társadalom és állam szerves, integráns része volt. Ez a kölcsönösség nyilvánvaló volt az eladatás időszakában, hatott a megváltakozásra /redemptio/, s utóbb az országgyűlési részvételben is megnyilvánult. A reformkor számos országgyűlésén szavazhattak ugyan a Kerületek a konzervatív erőkkel a reformerek ellenében, egy országos egység elleni fellépés azonban abszurd, eleve lehetetlen volt. A fegyveres harc melletti tömeges kiállást mindazonáltal több véletlen elem is erősítette. A teljesség igénye nélkül csak néhány tényezőt emelhetünk ki. Az 1848-as nyári délvidéki események a Kiskunságot szinte közvetlenül érintették, s a szerb felkelők kíméletlen vérengzései általánossá tették a fenyegetettség érzését. A népi emlékezetben nyilván élénken élt még a Rákóczi szabadságharc, s a betöréseikkel mindhárom kerületet sújtó szerb határőrök emléke is, s vannak jelek, hogy utóbb Jellasics horvát határőreit is a szerbekkel azonosították. Szerencsés tényezőnek tekinthető, hogy Magyarország és a Habsburg dinasztia nyílt konfliktusa csak sokára jelentkezett, s ráadásul István főherceg nádori címről való lemondása, majd a sajátos uralkodóváltás a hagyományos feudális gondolkodás rendszerében nehezen volt értelmezhető. Témánk kibontása során látható volt, hogy 1848/49-ben a jászkun privilégiumokon alapuló hagyományok, a helyi népképviselet, s nem utolsó sorban a rendi elismerésből is fakadó jászkun öntudat általában jól működött. 57 OL 1848/49-es Minisztérium Lt. H-92. Nemzetőrségi Haditanács. 1848. 4614. sz. A hivatalos vélemények szerint az újoncállítás túlteljesítése nem csupán adminisztrációs zavarokat okoz, hanem a felfegyverzés problémáit is növeli. Szentkirályi ezt a megállapítást a háborúzó hadseregekben állandósuló magas beteglétszámok alapján is tagadta. 5

° Az 1848. június 5-i kerületi tisztújításkor pl. számos tisztviselő csak akkor volt hajlandó tisztséget vállalni, ha Kálmán Sándor marad a nádori alkapitány. SZML Jászkun Ker. Biz. ír. 1140/1848. sz. 59 ELEK Gy. 1998. 66. 24