Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok megye közúti tömegközlekedésének fejlődése / 243. o.

elővárosi vasúttal, az autóbusszal, sőt a Maroson lebonyolódó személy- és árufuvarozással és a nagyvasúti forgalommal is számoltak. Szolnokon a belső utak kiépítése megteremtette a lehetőséget a modern tömegközlekedés kialakítására. Addig ugyanis ezt a feladatot a városban a közforgalmú személyszállítást végző közlekedési eszközök a bérkocsik bonyolították le. A bérkocsiipart az 1884. évi XVII. t.c. 10. §-a alapján iparengedély kiváltásával lehetett folytatni.

13 A bérkocsinak országszerte két típusa alakult ki az egyfogatú (konflis) és a kétfogatú (fiakker). A megyeszékhelyen a századforduló idején tucatszámra várakoztak a bérkocsik a vasútállomásnál és a középületek előtt. Nyilvánvaló volt azonban, hogy a modern személyszállítást a néhány fő befogadására alkalmas bérkocsik nem képesek ellátni. Szolnokon a fővárosi példát követve a személyszállítás biztosítására először lóvasutat akartak építeni. 1892-ben Jágócsi Péterffy Zsigmond kolozsvári vállalkozó tett ajánlatot. 0 személyszállításra szolgáló keskenyvágányú lóvasút létesítését tervezte. A lóvasút ügyét 1897-ben Fáy Béla pusztamonostori földbirtokos vetette fel újból. A terv szerint egy gerincvonal épült volna a személypályaudvar és a Szabadság tér között, amelyből két szárnyvonal ágazott el. Az egyik a Baross u. - Szapáry u. kereszteződésénél lépett ki a fővonalból és a Nagytemplom-Tomory u. - Tószegi u. irányában a fatelepekig vezetett. Ezt a vonalat javasolták később a közkórházig meghosszabbítani. A másik szárnyvonal az Eötvös téren ágazott volna el, a Laktanya körúton (ma József Attila u.) és a Temető után a kórházi vonalhoz csatlakozott. Az egyvágányú pályán a kétirányú forgalmat kitérőkkel akarták megoldani. A vasútállomástól a Szabadság térig 4 kitérőt és ugyanennyi megállóhelyet terveztek. A lóvasút létesítésének ügye hosszan elhúzódott eredmény nélkül - az I. világháborút megelőző években pedig a lóvontatás helyett villamos vasút létesítését tervezték.

14 A vasútállomástól a városon át az Alcsi vasúti megállóig vezető kisvasút hatására több vállalkozóban felmerült az ötlet, hogy így egyszerűen össze lehetne kapcsolni a Szolnoktól északra fekvő Tisza-menti településeket a szolnoki vasútállomással. 1898-ban Grünhut József és fia cég például az Alcsi vasúti állomástól Nagykörű - Kőtelek - Tiszasülyön át Jászladanyig egy Magyar Törvénytár. 1884-1886. évi törvényczikkek. Bp. 1897. 1884. évi XVII. t.c. "Ipartörvény". CSEH G. 1982. 40-41. - SZML Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Közigazgatási Bizottságának ir. 1.38/1897. 247