Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: Közbirtokosságok a Jászkun Kerületben / 185. o.

Gyárfás is elkészítette a maga 37 paragrafusból álló szabályzatát, mert a közgyűlési bizottság 15 pontos alapelvét gyakorlati alkalmazásra nem tartotta elég részletesnek. Feltétlenül szabályozandónak ítélte azt, hogy amikor a szavazásnál kisebbségben maradtak vélt, vagy valós sérelmeiket a felsőbb hatóságoknál igyekeznek orvosolni," ne egyedül a felsőbb hatóság esetenkénti intézkedésétől függj önek, hanem legyen oly szabály, amely ha megtartatott, a megsemmisítést felsőbb hatóság ne mondhassa ki, de ha nem tartatott, semmi opportunitási szempontból az jóvá ne hagyassék."

62 A vita nem volt hiábavaló, mégsem eredményezett egy egységes közbirtokossági szabályzatot. A közgyűlési bizottság javaslata a községi törvény megszületéséig irányadónak bizonyult, utána - amint azt Jászberény és Karcag példája mutatja - a birtokossági képviselőtestületeket is a községi képviselőtestületek mintájára a virilizmusra támaszkodva alakították meg. A legtöbb helységben csak a század végére tisztázódott a közbirtokosság szervezete. Ez már a Jászkun Kerület megszűnése után történt és túlmutat e tanulmány keretein. Összegezés A Jászkun Kerületben az egyéni birtoklási és politikai jogok együttes érvényesülése tette lehetővé, hogy az európai fejlődési iránynak megfelelő gazdaságilag önálló, piacra is termelő és felhalmozásra is képes családi gazdaságok alakuljanak ki. A redemptus tulajdonú, de a közösség által hasznosított földek nem csupán a közösség anyagi jólétét voltak hivatottak szolgálni. A közösségi célra átengedett földterületek és benefíciumok biztosították azt az anyagi hátteret, amely az egyéni szabadságjogok érvényesítéséhez szükséges mechanizmust működtette, s a központi akarattól való függőséget csökkentette. Az osztatlanul hagyott, közösségi célra, vagy csupán közösen hasznosított tulajdon feletti rendelkezési jog a birtokosok közösségét, később a belőlük közbirtokossággá alakult testületeket illette meg. Vizsgálataim során arra a következtetésre jutottam, hogy a jászkun közbirtokosságok jelentős mértékben különböztek a kor nemesi közbirtokosságaitól. Ez a különbség nem csupán a jászkun közbirtokosságok formális szervezeti kereteinek késői kialakulásában mutatkozik meg, bár ez sem elhanyagolható tényező. A leglényegesebb Uo. 1868. december 49. sz. 209