Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Bakos Péter: A jászok a Kárpát-medencében 1526-ig / 147. o.

joghatósága felölelt, jelentése tehát: bírói kerület.

124 Minden széknek, majd a kun nemzetségi szervezet felbomlásakor, a XIV. század végén már minden szállásnak lett kapitánya; a két kapitány megkülönböztetéséül így a székek kapitányai a "comes" névvel, ebben az esetben 'gróf, bíró' jelentéssel szerepelnek az oklevelekben /1388/. A XV. században, amikor a 'székkapitányok' és 'szálláskapitány'-ok hatalma alá tartozó köznép - aminek megnevezése ' r u r a 1 i s ' vagyis 'mezei, falusi'- életmódbeli, foglalkozásbeli változáson ment át, így elsősorban földműveléssel foglalkozott, a "comes"-ek és "capitaneus"-ok hatalma is földesúri jelleget öltött: földesúri joghatóságot gyakorló birtokosokká váltak. A földbirtokvásárlások, határvillongások és az erőszakos birtokfoglalások száma megszaporodott, hiszen a hatalom a 'dominium' -ban, a 'föld' -ben volt. A szálláskapitányok tehát már nem a nemzetségi kapitányok közül, hanem a földadományban, mégpedig a minél nagyobb földadományban részesültek közül kerültek ki.

125 1485-ig a jászoknak és a kunoknak nincs 'közös kapitány' -uk. Az 1485. évi XI. törvénycikk értelmében azonban a jászok, kiskunok és nagykunok 'három kerület'-e: a Jászság, a Kiskunság és a Nagykunság, melyek a királyi udvar birtokát, tulajdonát képezik, a 'palatínus', a 'nádorispán

1 főkormányzósága alá tartozik: ".. habet palatínus ex officio, indicare totam Comaniam, et est semper comes, et iudex Comanorum. "

126 A"capitaneus"-ok jogalkotása tehát csak a birtokra terjedt ki, a Jászság felett Külső-Szolnok vármegye "comesei", a szolnoki királyi vár várnagyai, a királyi tárnokmester, a budai királyi várnagy által kirendelt bírák ítélkeztek, a három kerület felett és a fontosabb ügyekben pedig a nádor döntött.

127 A jászok társadalmi helyzetét egy ellentmondó kettősség jellemzi, melynek negatív tendenciája a jászsági népesség csökkenéséhez és a Jászság 124 TATAI MOLNÁR M. 1937. 125 Uo. - Evvel kapcsolatban lásd még: GYÖRFFY György: A kunok feudalizálódása. In: SZÉKELY György (szerk.): Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon. Bp, 1953. 248-275. "... a nádor tiszténél fogva egész Kunság felett bíráskodik és a kunoknak örökös ispánja és bírája." TATAI MOLNÁR M. 1937. 44. 127 Ez az önkormányzati elkülönülés a Tisza Kálmán-féle megyeelrendezés (1876. évi XXXIV. törvénycikk) során szűnt meg, amikor is kialakították a Pest-Pilis-Solt-Kiskun illetve a JászNagykun-Szolnok polgári megyéket; ez utóbbit muszáj vármegyének is nevezték, mivel a hevesi, jászsági és nagykunsági részek kezdetben nem illettek össze. A hármas kerületi köztörvényhatóság székhelye végig Berény (Jászberény) volt. 177