Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Bakos Péter: A jászok a Kárpát-medencében 1526-ig / 147. o.

Az 123 8-1239-ben betelepülő kunok kapcsán a források nem szólnak a jászok bejöveteléről. A steppei nomád birodalmak mintájára a politikai hatalom és a gazdasági szerepkör, a birodalmon belüli állandóságot adva itt is megosztott volt. Míg a jászok feladata elsősorban a föld megművelésére, a javak megtermelésére irányult, addig a kunok feladata elsődlegesen a hadakozásra, a védelem megszervezésére koncentrálódott. Ez utóbbi mellé párosult a politikai hatalom.

67 Következésképp a jászok politikai hatalmi hiányával függhet össze az a tény, hogy a beköltözést követő nyolc évtizedben a jász népnév hiányzik, hiszen első említése /"ancille sue empticie nacione Jazonice Elysabeth nominate"/ csak egy 1318. június 12-én kelt oklevélben szerepel.

68 Mégis mikor, hová és hogyan telepedtek le a Kárpát-medencén belül a jászok? A kérdéssel kapcsolatban alapvetően két elmélet létezik. GYÖRFFY György véleménye szerint a jászok a kunoktól függetlenül, 1238-1239/1243-1244-től több hullámban érkeztek, többségében azonban a XIV. század közepén, második felében egyszerre jöttek be, és elsősorban a Pilis tágabb környékén - az egykori Fejér, Komárom, Esztergom, Pilis, Pest, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád vármegyékben -, valamint a Temes és az Al-Duna vidékén telepedtek le. GYÖRFFY György úgy gondolja, hogy a mai Jászság területén eleinte csak szórványosan éltek jászok, a jászsági jászok többségét az említett területekről történő tudatos betelepítések leszármazottainak véli.

69 A mai Magyarország területén hét esetben találkozunk 'Eszlár', 'Oszlár' nevű helységgel.

70 Ezek a helységnevek az 'Aszlar' jelzett szóalakból származnak, amelynek las_L alapszava az alánok török megfelelője, a -lar utótag Bár a jászok is teljesítettek az országon belül könnyű fegyverzetű lovas katonai szolgálatot, hiszen privilégiumaik biztosítéka ez volt - utal erre adónemük, a tegzespénz és a jogcím, vagyis a vérrel való adózás -, ez mégis fokozatosan háttérbe szorult, s Luxemburgi Zsigmondtól /1387-1437/ kezdve a jászok elsősorban gazdasági tevékenységeket láttak el. SZABÓ László: Etnikus gyökerű elemek a magyarországi jászok kultúrájában. In: Forrás. XV. évf. 7.szám. 1983. 68. Ennek a folyamatnak a mozgatórugója elsősorban az, hogy a könnyű fegyvereket felváltotta a páncélos fegyverzet, s a földbirtok elaprózódásával és az elszegényedéssel a nehézfegyverzet kiállítását a jászok nem bírták állni. TATAI MOLNÁR M. 1937. 36. Az oklevélben egy jász személy erdélyi (sic!) felszabadításáról van szó. GYÖRFFY György: A Jászság betelepülése (1981). In: Uő.: A magyarság keleti elemei. Bp. 1990. 312-315. (Továbbiakban: GYÖRFFY Gy. 1990. b.) NÉMETH Gyula: A jász szójegyzékhez. In: A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei XIII. Bp. 1958. 485. A következőkben lásd: KISS Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I-II. Bp. 1988. illetve KRISTÓ Gyula MAKK Ferenc - SZEGFŰ Gyula: Adatok "korai" helyneveink ismeretéhez I. Szeged, 1973. 165