Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Bakos Péter: A jászok a Kárpát-medencében 1526-ig / 147. o.

A köszönés elemeire bontva: a, jász 'da' ~ iron, digor 'da' = 'a te valamid' = 'dein' b, jász 'ban' ~ iron, digor 'bon' = 'nap* = 'der Tag' c, jász 'horz' ~ iron/digor 'xorzYxuarz' = 'jó' = 'gut' d, jász 'na* ~ oszét 'nä' = 'nekünk, mienk

1 = 'uns, unser' e, jász 'heca' ~ oszét, iron/digor 'xTcau'/'xecau' = 'úr, (házi)gazda' = 'der Herr, der Hausherr'. NÉMETH Gyula érdeme, hogy a lexikai elemek vizsgálatán túl a jász nyelvnek az oszét nyelvvel, ezen belül is annak két fő nyelvjárásával, így a keleti ironnal és a nyugati digorral való fonetikai viszonyával is foglalkozott.

46 A következő hangtani szabályszerűségeket állapíthatjuk meg a jász nyelv és az oszét nyelv, valamint a jász nyelv és az iron illetve digor nyelvjárások között.

47 i, Az oszét -ä hangnak a jászban -a hang felel meg

r hasonlóan YU- után: (-)ä a-, xu-ä- ~ xu-a-. (Németh, 1958. 2. §.) i.i. Első szótagban. Például: oszét 'kasä' -jász 'kasa' = 'dara, kása ('főtt köles')' = 'die Grütze, die Grützbrei', oszét 'aikä' -jász 'jajka' = 'tojás' = 'das Ei'. i.ii. Második szótagban illetve xu- után. Például: digor 'xecau' -jász 'héca' = 'úr, (házi)gazda' = 'der Herr, der Hausherr', digor 'xuasä' -jász 'huuas' = 'széna' -das Heu'. NÉMETH Gyulának a Jász Szójegyzék kapcsán felmerült két etimológiai megállapítása, hogy a jász 'tabak' = 'tányér' = 'der Teller' és a jász 'kaz' = 'liba' - 'die Gans' szavak török eredetűek. HARMATTÁ János szerint a 'tabak' perzsa jövevényszó a jász nyelvben. Uo. 244-245. 47 Uo. 240-249., 254-259. 157