Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Kiss Pál honvédtábornok (1809-1867) / 59. o.

akartak lőni, ezért egyszer sem tudtam választ küldeni a bán őexcellenciájának. Később, amikor őexcellenciája Haynau táborszernagy úr

166 szólított fel az átadásra, és amikor Görgey Artúr

167 levelét megküldték nekem, sokat fáradoztam azon, hogy megértessem a legénységgel az átadás szükségességét. Levelezésem szolgáltatja a bizonyítékot, milyen nehézségekkel kellett megküzdenem. Eleinte feltételeket akartak szabni, én azonban ez ellen foglaltam állást. Mi hibáztunk - mondtam -, hogyan szabhatnánk feltételeket annak, akit megsértettünk, a királyunknak. így következett be a feltétel nélküli átadás. Parancsnokságom idején a császári csapatokat nem támadtuk. Újvidék lövetése elkerülhetetlen szükségszerűségből történt. Amikor a császáriak már elfoglalták Újvidéket, egy egész órán át megtiltottam, hogy rájuk lőjenek, csak amikor túl közeljöttek a csapatok, már nem tehettem mást. Kuzmanek vezérkari poroszló (törzsporkoláb)

168 és bűntársainak elítélése nem igazán terhelhet engem. Nem akartam megengedni, hogy azonnal halálra ítéljék őket, sajnáltam ezeket az embereket. A minisztériumhoz fordultam, honnan megkaptam a választ, és ezután engedtem, hogy a törvény szigora szerint eljárjanak. Azután már nem volt más kiút, meg kellett erősítenem az ítéletet. Ami az itteni letéti pénztárat illeti, annyit hozhatok fel mentségemre, hogy annak idején jelentették nekem, hogy a hadikasszában csak 9748 frt 2o 4/ krajcár található. Mivel én éppen az erőd átadásával foglalkoztam, és azt hittem, hogy az a két ember, akiket hozzánk küldtek, és körutat tettek, szeptember 15-ig feltehetőleg visszatérnek, ezért más pénzforrás hiányában a csapatot ebből a pénzből kellett kifizetnem. Az erőd átadásakor a hadipénztárban több Kossuth-bankjegy volt, amit a pénztári zárlatot végzők igazolhatnak. Magam is a nekem tett írásbeli jelentéshez igazodtam. Egyébként Haynau, Julius von, báró (1786-1853), a nyári hadjárat során a magyarországi osztrák hadsereg főparancsnoka, Magyarország és Erdély teljhatalmú katonai és polgári kormányzója, 1850 júliusában elmozdítják, nyugállományú táborszernagyként hal meg. Görgey Artúr (1818-1916), volt nemesi testőr, kilépett főhadnagy, a szabadságharc során tábornok, főparancsnok, országgyűlési képviselő, a Szemere-kormány hadügyminisztere, internálják. A péterváradi haditörvényszék 1849. július 27-én hozott ítéletet Kuzmanek János törzsporkoláb, Braunstein Károly kútmester, Krane József sánckáplár és Dervodenits Antal ügyében, akik az ellenség számára a várról fontos iratokat akartak eljuttatni. Valamennyiüket halálra ítélték és kivégezték. (HL III. A-C. Just. Sect. 1849. 11/17.) 104