Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Suba János: Vasúttérképek a Hadtörténelmi Térképtárban, különös tekintettel Jász-Nagykun-Szolnok vármegyére (1847-1918) / 87. o.

épületében berendezni, stb.

7 így alakult ki ez a szoros kapcsolat a posta a vasút között. Ehhez jött még a távíró. A vasutak kötelesek voltak az állam kívánságára az állami távíró vezetékeket a vasúti pálya teljes hosszában saját birtokukon és területükön megengedni, a vezetékeket őrizni, a kisebb rongálásokat ideiglenesen helyreállítani. Az állam pedig megengedte, hogy a vasút az állami távíróhálózat oszlopain a saját üzleti vezeték hálózatát elhelyezhesse. A vasúti távíróhálózat az állam és a vasútigazgatóságokkal kötött szerződés alapján -, amennyiben üzleti tevékenységet nem sértett, állami és magán táviratokat is forgalmazhatott, melyet egy külön egyezményben szabályoztak. A távíróhasználat, a karbantartás, forgalmazás és díjszabás feltételeit is szintén szabályozták.

8 E térképek között ahány kiadó van, annyi típusú és formátumú térkép szerepel. Mi is kiadónként ismertetjük a kor legelterjedtebb ilyen típusú térképeit. A lipcsei székhelyű Brockhaus nyomdából került ki: Neueste Post,-Eisenbahn,Telegraphen-und Dampfschiffahrts-Karte von Oesterreich -Kaiserthum Oesterreich.

9- az Osztrák Birodalom posta, vasút, távírda és gőzhajózási térképe. Az 1884. évi 2. kiadású térkép méretaránya 1 : 1 800 00, nagysága 76 x 60 cm és minden fontos információt tartalmaz. Ez a cég azonban más jellegű vasúti térképekkel is - mint később látni fogjuk - megjelent a piacon. Ezen a területen a legtöbb térképet az Artaria cég adta ki. A térképeket a Freytag und Berndt nyomdája nyomta. A cég évenként többször is kiadta az Osztrák-Magyar Monarchia vasút és posta térképét. A térképek főbb jellemzői a következők voltak: Méretarányuk 1 : 1700 000, nagyságuk 95 x 68 cm. Természetesen a térképen is megfigyelhető a fejlődés és a tartalom gazdagodása. A különböző melléktérképeken - amelyek a térkép hátoldalán találhatókáltalában szerepeltek: Bécs, Budapest környéke, Észak-Csehország és Prága környéke. így van ez az 1888. évi kiadásnál is.

10 Az 1893, 1895. kiadásokon CSLKVARI Jákó: A közlekedési eszközök a vasutak, posták, távírdák és a gőzhajózás törtenete. Bp.1882. I. köt. 222. Vö: Vasúti okmánytár I.-IV. Buda, 1871. alapító okirataival. "...A közlekedés e három ága annyira együtt kell hogy járjon a közjólét érdekében, mintha egy testület, egy intézet volna mind a három...", Minningerode német képviselő megállapítása a német posta törvénytárgyalásakor. Idézi: CSÍK VÁRI J. 1882. I. kötet. 216. Hadtörténelmi Térképtár B. IX. c. 5. Hadtörténelmi Térképtár B. DC. c. 18/1. 91