Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Vasúti állomásépületek Szolnokon (1847-1975) / 39. o.

ÖSSZEFOGLALÁS Magyarország települései közül napjainkban talán Szolnok az egyetlen, amely rendelkezik két különböző korszakban épült vasútállomással. A vasútépítés "hőskorában" emelt indóház és a csomóponti rekonstrukció keretében épített állomásépület kitűnően reprezentálja a magyar vasúti magasépítészet 150 éves fejlődését. A Tisza-parton álló felvételi épület a pest-szolnoki vasútvonallal kezdetben csak arra szolgált, hogy a fővároshoz kapcsolja az egyik legfontosabb tiszai kikötőhelyet. Szerepe módosult 1857-ben amikor különvált az új személypályaudvar és az ó-szolnoki indóház teherpályaudvari funkciót kapott. A hatvani vonal megnyitásával lényegében kezdetét vette Szolnok közlekedéspolitikai fejlesztése, amelynek eredménye egy évszázaddal később, hogy a város az Alföld legfontosabb vasúti csomópontja. A századfordulót követő évtizedekben a város, jórészt a vasútvonalaknak köszönhetően, már nemcsak megyeszékhely, de egy kialakult komplex közlekedés is jellemzi, amellyel már más modern magyar városok is rendelkeztek. Szolnokra legalább 8 irányból futnak be a vasútvonalak, a személyforgalmat megfelelő állapotú indóház fogadja, a teherpályaudvar alkalmas helyen épült ki a Tisza-parton, hogy a hajókon, tutajokon érkezett árukat könnyen át lehessen rakni. A vasúti szerelvények összeállítását szolgálja az ország első gurítódombos rendezőpályaudvara. A pályaudvaroktól jól kiépült belső úthálózat kapcsolja össze a város központjával ahol a hivatalok, középületek, és számtalan üzlethelyiség találhatók. A kövezett utakon elérhető a Tiszán lévő vasszerkezetű közúti híd, amely nemcsak a helyi, de a távolsági forgalmat is biztosítja, rajta halad keresztül a dunaföldvár-máramarosszigeti un. n. alföldi transzverzális út. Ezenkívül mint általában a modern nagyvárosokban kialakult a korszerű helyi tömegközlekedés. Trianon torzulásokat idézett a magyar közlekedési rendszerben, vasúti csomópontok, jól kiépített állomások kerültek az országhatáron túlra. Szolnok mint vasúti csomópontnak azonban nem csökkent a jelentősége, csupán annyiban változott, hogy az ország egyik határállomásától a másik határállomásig terjedő fővonal állomása lett. A II. világháború után az 1960-70-es években érte el Szolnok mint vasúti csomópont "csúcspontját". A velünk szomszédos "szocialista országok", illetve a Szovjetunió és a nyugati országok vasúti forgalmának döntő többsége áthaladt Szolnokon. Ez tette szükségessé, hogy a 70-es évek közepére Szolnokon korszerű rendező- és személypályaudvart építsenek, melynek felvételi épülete abban az időben Közép-Európa legmodernebb állomásépületének számított. A felvételi épülettel egyidőben végezték a személypályaudvar előtti Jubileum tér kialakítását. A tér középpontjában emelkedik a város 900 éves évfordulójára emelt emlékmű a Gyurcsek Ferenc által tervezett 'Tanúhegy". Körülötte zajlik az állomásépület és a város közti forgalom. A téren alakította ki 81