Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Vasúti állomásépületek Szolnokon (1847-1975) / 39. o.

Az emeleten lakásokat alakítottak ki a pályaudvari személyzet számára.

40 Az épület elrendezése az utasoknak a következő lehetőséget biztosította. Az előcsarnokba belépve megválthatta jegyét a jobb oldalt lévő pénztárnál, majd a középfolyosón elérhette azokat a helyiségeket, ahol poggyászát feladta. Visszatérve a csarnokból közvetlenül eljuthatott a vágányokhoz vagy pedig igénybe vehette valamelyik várótermet, s itt várakozhatott amíg a kapus az utazóközönséget fel nem szólította, hogy a vonatra felszállhat.

41 A vonatfogadó csarnok A favázas csarnokok már a vasútépítés kezdeti szakaszában kialakultak, amikor csak néhány vágányt kellett lefedni. A felvételi épülettől különálló és oldalt nyitott csarnokot általában 1-3 vágány fölé építették. Nagyobbrészt tiszta favázszerkezettel készültek, többnyire egyszerű megoldással. Az 1840-es években Kasselben épült az első háromvágányos vonatfogadó facsarnok.

42 A szolnoki állomásnál szintén elkülönül a felvételi épület és a vonatfogadó csarnok. Elhelyezésük párhuzamos egymás mellett. A szolnoki jellegzetessége, hogy keskeny, nyaktagszerű folyosó kötötte össze a felvételi épülettel, Ilyen jellegű facsarnok állt a váci állomáson is. A szolnoki facsarnok egyidős az indóházzal, a vonal megnyitásakor már megvolt, hiszen az ebédhez a csarnokot rendezték be. Azt viszont nem lehet pontosan tudni, meddig állt fenn. Valószínű, hogy 1857 után bontották le, amikor a személypályaudvar megszűnésével elvesztette funkcióját. Az Illustrierte Zeitungban megjelent metszet szerint a csarnok hatalmas nyeregtetőjét sűrűn elhelyezett faoszlopok tartották. Az oromzatot a tető magasságában fűrészfogas deszkázat borította. A csarnok alatt 3 pár vágány vezetett. A tartóoszlopok kiképzése és díszítése hasonló lehetett a váci facsarnoknál alkalmazottakéhoz. A faraktár díszes, klasszicista stílusú, a műemlékegyüttes legjobb állapotú épülete. Nem lehet egyidős a többi épülettel, valószínűleg a vasút megnyitását követő évben készült el. MERMÜ KUBINSZKY M. 1983. 21. KUBINSZKY Mihály: Adatok a vonatfogadó csarnokok történeti fejlődéséhez. In: Közlekedéstudományi Szemle, 1960. 5. sz. 48