Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Vasúti állomásépületek Szolnokon (1847-1975) / 39. o.

A Pestet Szolnokkal összekötő vasút terve már 1826-ban felmerült, csak ekkor oszlopokon vezetett síneken guruló lóvasútra gondoltak. Ez az elképzelés valósult meg az 1827-ben Pest és Kőbánya között megépült lebegő vasútnál, amely azonban nem vált be.

1 Hazánkban az 1836. évi XXV. te. jelölte ki a legfontosabb 13 vasútvonalat.

2 Már ezek között is szerepelt a pest-debreceni és a pest-aradi vonal kiépítésének terve, azonban a vasutak pontos irányáról az 1840-es években hosszas viták után döntöttek. A pest-szolnoki vonal abba az irányba esett, melyet Szitányi Ullman Móric a Rotschild-érdekeltséggel együtt az országhatárig a Duna bal partján igyekezett megvalósítani.

3 Ullmann nem elégedett meg a Bécs-Pest összeköttetéssel, hanem már a Pest-Cegléd-Szolnok-Debrecen, sőt Arad és Nagyvárad közű vasúti összeköttetésre is gondolt. Szerepelt a pest-szolnoki vasút Széchenyi István vasútépítési koncepciójában is, ahol a Pest-Szolnok-Arad (Erdély) fővonal egy részét képezte.

4 A pest-szolnoki vasútvonal kiépítését a Magyar Középponti Vasúttársaság végezte. A vasutat a váci vonal pesti állomásából vezették ki. Az építkezés irányításában és a kivitelezésben részben ugyanazok a személyek vettek részt, akik a Pest-Vác vonalon is dolgoztak. Többvágányos állomás Cegléden és Szolnokon épült, a többi állomás kisebb volt.

5 A vasút építése 1845-ben az útbaeső telkek, illetve ingatlanok kisajátításával kezdődött meg. Szolnokon 1845 decemberétől 1846 nyaráig végezték a telekrendezéseket, a vitás kérdésekben általában megegyezés született a vasúttársaság és a városi elöljáróság között.

6 A lebontásra ítélt lakóházak Magyar vasúttörténet 1. köt. A kezdettől 1875-ig. Bp. 1995. MÁV Rt 112. (Továbbiakban: M. v. 1.) Magyar Törvénytár. 1836-1868. évi törvényczikkek. Bp. 1896. 1836. évi XXV. te. "Az ország köz-javát és kereskedését gyarapító magányos vállalatokról". Közép-Európában a vasútépítés fokozatos térhódítását a bécsi Rotschild-bankház igyekezett megteremteni. POGÁNY Mária: Vállalkozók, mérnökök, munkások a magyar vasútépítés hőskorában (1845-1873). Bp. 1980. 10-12. M. v. 1. 129. VADAS Ferenc: Szolnok, indóház. Tudományos dokumentáció. Bp. 1992. 15. 40