Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

ADATTÁR - Oroszi Sándor: Az 1883. évi XX. törvénycikk alapján működő Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei vadásztársulatok / 377. o.

fordítása felett, e czélra összehívandó közgyűlés határoz, de ezen határozat foganatosítása előtt a M K. Belügy minis te riumhozfelterjesztendő. 18. §. Azon esetben, ha a társulat az alapszabályokban meghatározott czélt s eljárást, illetőleg hatáskörét meg nem tartja; a Kir. Kormány által, a mennyiben további működésének folytatása által, az állam vagy a társulati tagok vagyona veszélyeztetnék, haladék nélkül felfüggesztetik s a felfüggesztés után elrendelendő szabályos vizsgálat, eredményéhez képest végleg fel is oszlattatik, vagy esetleg az alapszabályok legpontosabb megtartósára különbeni feloszlattatás terhe alatt köteleztetik Szulimán Ákos id Elnök" A dévaványai alapszabály-tervezetet a Belügyminisztériumban 1884. március 22-én láttamozták, hagyták jóvá. Egyedül a 9. §. f pontjában meghatározott pénzbírság kiszabását kifogásolták. Magánegyesület ugyanis pénzbírságot - legalábbis alapszabálya szerint - nem szabhatott ki. Ennél a pontnál azt is megjegyezzük, hogy az alapszabály nagyon részletesen foglalkozott a társas vadászatokon előforduló fegyelmezetlenségekkel. Vajon a korábbi rossz tapasztalatok vezették a társulat alakítóit (újjáalakítóit) ilyen szigorú "bíróság" felállítására? Összességében a dévaványai társulat alapszabálya tömör, lényegre törő. Nem foglalkozik például a tiszteletbeli és a pártoló tagsággal, s a vendégvadászok kérdését is egyszerűen és gyakorlatiasan oldja meg. Ugyanakkor hiányolhatjuk belőle a kíméleti terület kijelölésének kötelezettségét, (bár "a vad nyugvó helyéül kijelölt terület" fogalom tartalmaz erre utalást), vagy a ragadozók irtásának alapszabályban történő rögzítését. Az előbbi a karcagi vadásztársulat 1885. évi szabályzatában (helyesebben: szabályrendeletében),

4 míg az utóbbi a jászberényi társulat 1884-ben jóváhagyott alapszabályában szerepel.

5 A jászberényi alapszabályból még kiemeljük, hogy a választmány itt is "tilalmas helyeket", a vadászat elől ideiglenesen elzárt, kíméleti területeket jelölhetett ki, de a tagok "a vízi vadak" vadászatát "mindenütt szabadon" gyakorolhatták. 4 OROSZIS. 1995. 333. 5 OL K-168. 1884-4-15.182. 382