Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

ADATTÁR - Elek György: Adalékok Karcag város 18. századi népesedésének és egészségügyének történetéhez / 353. o.

villámcsapásnak két fiatal esett áldozatul /mindketten szolgalegények/, két férfit szekérrel ért baleset /"szekér törte össze", "a szekér rá dült'7, volt aki "késbe esett", két virtuskodót pedig agyonütöttek /"erőszakos ütéssel fejét betörték", "halálos ütésbe"./ Ha a születési és a halálozási adatokat összevetjük, azt tapasztaljuk, hogy az igen magas gyermekhalandóság ellenére is a város népességének gyarapodása a 18. század második felében töretlen. 1770-1779 között 1133 fővel nőtt a város lakossága. A nagyobb járványok a következő évtizedekben is elkerülték, csak az 1786. évi bácskai kiköltözés jelentett nagyobb népességcsökkenést. m. Borbélyok, bábák, kuruzslók Egy 1767-ben készült jelentés szerint a Nagykunság hat településén, Kunmadaras kivételével, már a 18. század derekán működött a községekben egy-egy állandó, szerződtetett borbély /seborvos/ és a lakosság igényeinek megfelelő számú bábaasszony.

20 A Helytartótanács részére készített jelentésből kitűnik az is, hogy a seborvosok tudománya külső sebek gyógyításából, érvágásból, köpölyözesbol és néhány gyógyszerféleség készítéséből állott. Az akkor itt dolgozó kirurgusok Kassán, Debrecenben, Szegeden, Pécsett tanultak mint borbélylegények gyakorta külföldön "vándorlottak". A Nagykunságon, mint városi orvosok álltak alkalmazásban, felügyeletüket a megyei orvos, ebben az időszakban a Kisújszálláson működő Pápay György "medicus" végezte.

21 A későbbiekben megjelenik a kerületi seborvos tisztsége is, ezt 1787-88-ban Hléssy Ferenc,

22 1789-1812 között Szikszai Dániel karcagi kirurgus töltötte be.

23 SZML Jászkun Ker. D. Capsa VI. Fasc. 1. No. 43. Nem állja meg a helyét tehát az a megállapítás, amely szerint Karcagon "1804-ből van az első adatunk chirurgus szerződtetéséről." SZABÓ István - SZABÓ László: Karcag. In: Adatok Szolnok megye történetéből. Szolnok, 1980. I. köt. 415. Pápai György "medicus, Szikszai fi, Kassán tanulta /mesterségét/ azt el végezvén Lengyel - Silesia, Morva és Austria országokban 's Bécsben és Posonban maga mesterségének öregbítésére 12. esztendeig vándorlott azt el végezvén Debreczenben Doctor Buzinkay és Doctor Faber Uraknál 4. esztendőkig és két hónapokig a' Medicinának nagyobb nagyobb meg tanulásáért legényül szolgált." Lásd: 20. sz. jegyzet. SZML Karcag, Prot. 1787. febr. 19. ELEK György: Egy nagykunsági seborvos a 18. században. In: Jászkunság, 1992. 6. sz. 30-36. 369