Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek 15. századi történetéből (1401-1500) / 269. o.

határosok jelenlétében, éspedig Bői [de Bew] Demeter, Szegi [Zohy] György,

5 Fügedi [de Fyged] István, Vései [de Vese]

6 Pál és a mondott Fügedi László előtt; a szóban forgó néhai nánai Kompolt [Kompolth de Nana] János

7 özvegyét, az említett Margit úrnőt ugyanazon Körű falubirtok teljes birodalmában, nemkülönben az előbb felhozott Fegyvernek falubirtok, hasonlóképpen az ott szedni szokott adó, valamint a mondott Karácsond falubirtokban bírt birtokrész felerésze birodalmába bevezették és neki [Margit úrnőnek] ugyanazok összes hasznával, továbbá valamennyi tartozékával - az őt megillető örökjogon való birtoklásra - ellentmondók megnyilvánulása nélkül beiktatták, a törvényes napokon és órákban ugyanazon [falubirtokok] helyszínén maradva; amely dolognak közhitelű jogerőre emelkedése érdekében jelenlegi levelünket nyitott formában, a mondott királyi- és a mi emberünk vallomása alapján kiadni rendeltük; kiadatott Budán a fent jelzett bevezetés és beiktatás napját követő tizenhatodik napon [április 26-án], az Úr fent mondott 1463-dik évében; Az oklevél nem eredeti. Csak másodszori átírásban maradt ránk, ennek ellenére hitelesnek tekinthető. Latin nyelvű, teljes szövegű, kisebb, másolásból eredő betűhibákkal. Az 1473. június 2-án kelt átmásolás viszont hiteles, eredeti, a szöveg közepén egy középpecsét átnyomata átszik. Jelen ismereteink szerint az oklevelet - az 1473. június 2-án kelt átírás teljes szövegével - Balázsy Ferenc közölte nyomtatásban, 1897-ben. OL DL 15.835 Itt nagy valószínűséggel szintén névelírással állunk szemben, így Szegről, vagyis Tiszaszegről van szó, amely nyugati szomszédja volt Nagykörűnek. Vese Tiszanána határában volt, ősrégi település. 1548-ban már nem létezett. Emlékét még ma is őrzi a "vései erdő" földrajzi név, amely a Tisza jobb partján, Tiszaderzs átellenében fekszik. Egy részét ma a Tisza-tó fedi. Azaz kisnánai. A Kisnánán lévő váruk ma is áll, viszonylagos épségben. Kihagytunk 5 3/4 oklevélsort, az egri káptalan 1873. június 2-án kelt átírólevelének hitelesítő záradékát. BALÁZSY Ferenc: Heves vármegye története. Eger, 1897.

1. köt. 283-285. 322