Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek 15. századi történetéből (1401-1500) / 269. o.

innen ugyanazon [hosszú-ér] folyamágynak a partján haladva, távolabb van kettő földből való határjel, ahol [a határ] átlépi azt a folyamágyat; azután a folyamágy partja és egy vizenyős rét között dél felé menve van egy földből való határjel és [a határ] ott ismét átlépi a folyamágyat és ugyanazon [déli] égtáj felé haladva, ugyanazon [Hosszú-ér] folyamágy partján hasonlóképpen van egy földből való határjel; onnan egyenes vonalon haladva elérkeztek a hozzájuk közeli, földből való kettő határjelhez; ettől távolabb - ugyanazon [Hosszú-ér] folyamágy partján előremenve egy közúthoz érkeztek, amely Várad felé vezet [ad publicum Stratam, que duxit versus waradinum], ahol ezt a folyamágyat, hasonlóképpen ezt a közutat kissé nyugatra hajolva [a határ] átlépi, ahol ugyanezen folyamágy partján, egy kis dombon, egy földből való határjel van; ettől távolabb haladva a Nagy-domb [versus collem Magnum]

6 felé, érkezik [a határ] két földből való határjelhez és ott végződik a fent mondott kettő falubirtok [Szentimre és Szentgyörgy] határa; Gyáma falubirtok határai pedig - az Apaszentmiklós [ApazenthMyklos] felőli oldalon - ezen módon különíttettek el; hogy tehát ugyanannak a Gyáma falubirtoknak első határjele - a keleti oldalon - egy árok felett kezdődik, tartva a délnyugati égtáj irányába, a Feketehalom nevű domb felé [versus collem fekethehalom vocatum inter piagas meridiey et occidentis], ahol van kettő - újból emelt - földből való határjel; azután távolabb haladva ugyanazon [délnyugati] irány felé van kettő kijavított régi határjel; azután haladva ugyanazon [délnyugati] égtáj felé, van egy újból emelt határjel; innen következetesen tartva ugyanazon [Fekete-halom] domb

7 mellé, a déli oldalához érkezik [a határ], ahol van egy földből emelt határjel; ezután következőleg halad [a határ] a Tinód folyóhoz [penes fluvium Tynod],

8 kissé nyugat felé hajolva, ahol van kettő földből való határjel; Nagy-domb nem volt azonosítható az általunk használt egyik térképen sem. Feketehalom ismert volt a 2. kataszteri felmérés idején (1852-1869). Tiszaörs legdélibb pontján, a kunmadarasi határ közelében találtuk meg. (OSZK TT. A ü. kataszteri felmérés birtokvázlatai. 1378/1). Tinód folyó pontosan azonosítható volt. 1790-ben, mint élővíz déli irányba ágazott ki a Tiszaörs nyugati oldalán lévő Örsi-tóból. Mai térképre vetítve a Tiszaörsről Kunmadarasra vezető közút nyugati oldalán haladt, (LBETZNER Sándor: KözépTiszavidék térképe. 1790. 12. szelv). 286