Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Adalékok Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúti fővonalainak kiépítéséhez / 9. o.

amilyet a Debrecen felé utazók manapság láthatnak. A vasútvonal nagyon sok kis hídon, átereszen vezetett át és sok helyen állandó kiöntések, mocsarak között haladt. Karcag és Püspökladány között 11 fahíd épült, amelyek közül hat jelentősebb méretű volt.

45 Kisújszállás határában már 1853-ban, az építkezés kezdetén kijelölték 8 kisebb, 1-3 öl hosszúságú fahíd helyét, amelyek alatt a Kara-János mocsár felgyülemlett vizét vezették el.

46 A vízátereszek nemcsak a vasúti töltések védelmét szolgálták, hanem nélkülük a víz a vasúttól északra eső legelőkről és szántókról nem folyt volna le, azokat örökre használhatatlanná téve. Bár a szolnok-debreceni vasútvonalat az Osztrák Államvasút, 1856-tól pedig a Tiszavidéki Vasút elnevezésű magántársaság építette ki, a nagykunsági és külső-szolnoki városok is igyekeztek a munkálatokhoz kapcsolódó, hasznot hajtó vállalkozásokba fogni. A kedvező lehetőségeket Kisújszállás használta ki a legeredményesebben, mivel ez a város saját téglaégetővel rendelkezett. A vasúti vállalkozó Schwarz testvérek már 1852-ben, a munkálatok megkezdése előtt ajánlatot tettek a kisújszállási tanácsnak, mely szerint 500 ezer tégla veréséhez földet és a városi téglaégetőt szerették volna bérbe venni. A vállalkozók felajánlották, hogy a lakosság részére valamivel olcsóbban árulják a téglát, mint maga a város, továbbá, hogy a vasútvonal elkészülése után a téglaégetőnél általuk létesített új épületeket ingyen átadják a városnak. A kisújszállási tanács a Schwarz testvérek előnyösnek tűnő ajánlatát visszautasította azzal az indoklással, hogy a nagy költséggel épült téglaégetőben és cserépgyárban a vasútépítéshez szükséges téglát és cserepet maga a város kívánja előállíttatni.

47 1853-ban, amikor a vasúti munkálatok Kisújszállás határában megkezdődtek, a város a vasúttársaság részére 500 ezer tégla kiégetését vállalta. A szerződésben rögzített mennyiséget azonban nem tudták előállítani és annak nagyobb fele, mintegy 295.800 darab a kitűzött határidőre nem készült el. Amikor viszont Neufler vasúti vállalkozó a kisújszállási közlegelő legjobb részén egymillió tégla kiégetéséhez szükséges földterületet önkényesen kijelölt, a városi tanács a vállalkozó földfoglalása ellen tiltakozott és egyidejűleg határozatot hozott arról, hogy a szerződésben vállalt téglamennyiséget 1854. november 30-ig elkészítik. Ezer darabját pedig 30 forinttal olcsóbban fogják adni, mint amennyiért a DOBOS P. 1983. 25. SZML Kisújszállás tanácsülési jegyzőkönyvének mellékletei 1856/84. sz. SZML Kisújszállás tanácsülési jegyzőkönyv 1852/447. 22