Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)
TANULMÁNYOK - Papp Izabella: A jászkunok és az 1861. évi országgyűlés / 189. o.
A Határozati Párt, melynek vezetője Teleki László, majd Tisza Kálmán volt, abból indult ki, hogy Ferenc József nem törvényes uralkodó, nincs megkoronázva, ezért az országgyűlés állásfoglalását határozatban kell vele közölni. A Felirati Párt Deák Ferenc vezetésével a Pragmatica Sanctio alapján elismerte Ferenc József királyi hatalmát, ezért úgy vélte, feliratban kell hozzáfordulni. Az emigráció Kossuth vezetésével egyértelműen Teleki álláspontját támogatta. 181 Teleki László elképzelése szerint az országgyűlésnek jelen körülmények között nincs is más feladata, mint kinyilvánítani a 48-as alkotmány helyreállítására vonatkozó álláspontját, s ezt követően maga mondja ki feloszlatását, hogy semmiféle alkudozásra ne adjon lehetőséget. 182 Ezzel még saját pártjának többsége sem értett egyet, bár kezdetben az erőviszonyok egyértelműen a Határozati Pártnak kedveztek. Az országgyűlés elnöke Ghyczy Kálmán, első alelnöke Teleki László unokaöccse, Tisza Kálmán volt, mindketten ellenzéki nézeteket képviseltek. Az országgyűlés korelnökévé jelképesen az idős Palóczy Lászlót választották, aki már 1848-ban is ezt a tisztséget töltötte be. 183 A megnyitót követő napokban sor került a képviselők igazolására. A jászkunsági követek közül Papp Mór és Pethes József megválasztása ellen érkezett kifogás. Papp Mór igazolása hamar rendeződött, míg Pethes Józsefé sokáig elhúzódott, mivel egy Hidassy nevű felsőszentgyörgyi birtokos börtönbüntetésére és néplázító magatartására hivatkozva támadta a képviselőt. Az országgyűlés mint egyetlen választó által aláírt kérvényt, elutasította beadványát és május 1-én igazolta Pethes Józsefet. 184 A T. Ház 311 képviselője a házszabály értelmében 9 osztályban végezte munkáját. A jászkunsági követek közül Pethes József és Illéssy János az I., Szabó József az V., Péter Mklós a VI., Papp Mór és Eördögh András a W., Virágh Dénes pedig a JX osztály munkájában vett részt. 185 Papp Mórt megválasztották abba a 9 tagú bizottságba, amely az Országbírói értekezlet munkájának értékelését kapta feladatául. 186 Az országgyűlés összetételére jellemző, hogy a képviselők kétötöde 1848/49-ben is képviselő volt, sokukat halálra ítélték, s többen várfogságot szenvedtek SZABAD Gy. 1967. 446. Uo. KÖRMÖCZIK. 1993. 129-130. Országgyűlési Képviselőházi Irományok. 1861. XVTIL Uo. xxn-xxm. Uo. xxxn. 228 181 182 183 184 185 186