Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: A jászkunok és az 1861. évi országgyűlés / 189. o.

Követutasítást nem kaptak, megbízólevél gyanánt a választási jegyzőkönyv egyik példányát vitték magukkal az országgyűlésbe. Tekintélyük, elismertségük, múltbeli tevékenységük megválasztóik számára garanciát jelentett arra, hogy a 48-as alapokhoz - ha talán eltérő módon is valamennyien ragaszkodni fognak. Az országgyűlés A már előkészítésében is sok vihart kavart országgyűlés megnyitására 1861. április 6-án került sor. A helyszín elleni általános tiltakozás miatt csak az ünnepélyes megnyitót tartották Budán, ahová a képviselők legnagyobb része el sem ment. Ezt követően a kétkamarás parlament felsőháza a Lloyd-társulat pesti székházában, míg a képviselőház a Nemzeti Múzeum dísztermében ülésezett.

179 A jelenlévők számára kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a sajátos körülmények között ülésező hiányos országgyűlés valódi törvényhozói munkára nem vállalkozhat. Ugyanakkor fontos feladatának tekintette Magyarország közjogi helyzetének tisztázását, az Ausztriához való viszony rendezését. A képviselők túlnyomó többsége az ország közjogi helyzetét érintő számos fontos kérdésben egyetértett. Mindannyian abból indultak ki, hogy el kell érniük a 48as törvények érvényesítését, az ország területi egységének helyreállítását, az Erdéllyel való uniót. Egyetértés volt abban is, hogy az érdekegyesítést nyelv- és valláskülönbség nélkül biztosítani kell az ország lakói számára.

180 Az eltérések a megvalósítás módját illetően jelentkeztek. Már az áprilisi, nem hivatalos tanácskozásokon kialakult, s még a vita elkezdése előtt jól elkülöníthetővé vált az a két meghatározó oldal, amely pártként megjelenve a két markánsan eltérő nézetet képviselte. 179 SZABAD Gy. 1967. 437-438. 180 BERTÉNYI

I. - GYAPAY G. 1992. 410. 226