Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: A jászkunok és az 1861. évi országgyűlés / 189. o.

ellenséget szerzett magának. Jelentésének hatására a közgyűlés felszólította, hogy a "kapitányi székét, melyet meggyalázott, azonnal hagyja el."

144 1861-ben az árokszállási választókörzet országgyűlési képviselőjévé választották.

145 Az országgyűlésben a határozati pártot támogatta, a felirat ellen szavazott.

146 Bár számos konfliktus kísérte pályáját, a jászok körében mindig népszerű maradt, amit az is bizonyít, hogy 1865-ben és 1869-ben ismét országgyűlési képviselővé választották.

147 1867-ben a kiegyezés ellen szavazott. A kiegyezést követően haláláig függetlenségi elveket vallott.

148 Az 1876-os megyeszervezést követően meghatározó szerepet játszott a kerületek önállóságának visszaszerzéséért folyó partikuláris mozgalomban, s fellépett Jászberény megyeszékhelyi rangjáért is.

149 Sokat tett a város gazdasági, kulturális ügyeinek előmozdításáért, jelentős vagyonából adakozott a köz érdekében is. Fontos szerepet játszott a szolnokhatvani vasútvonal megépítésében, a Jász Múzeum megalapításában.

150 1891ben utód nélkül halt meg. A sok támadás ellenére életpályáját a jászok többségének megbecsülése és szeretete kísérte, s ezen a vidéken a köznyelv "Pethes apánk"-mk nevezte.

151 BOCZONÁDI SZABÓ JÓZSEF (1824-1893) Kiskunfélegyházán született redemptus birtokos családból.

152 Apja kiskun kapitányként kapott nemességet 1843-ban.

153 A fiatal Szabó József a katonai pályát választotta, s a gimnázium elvégzése után 1841-től hadapród volt, majd "mint ritka szépségű BAGIG. 1995. 3.; SZML Jászkun Ker. Közgy. jkv. 49. SZML Jászkun Ker. Közig. ir. 152/1861. Országgyűlési Képviselőházi Napló. 1861. 53-55. BAGI G. 1995. 4. Jászság, 1895. H. 23. BAGI G. 1991. 143. SUGARNÉKONCSEK A 1995. 71. BAGI G. 1995. 1. Félegyházi Hírlap, 1893. július 9. SOÓS A. 1935. 24. 144 145 146 147 148 149 150 151 152 153 220