Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: A jászkunok és az 1861. évi országgyűlés / 189. o.

Az elszenvedett közös sérelmek és jogtalanságok, s az azonos terhek nyomán a Jászkun Kerület korábbi, kiváltságaiból adódó elkülönülését erre az időre egyre inkább a megyékhez való közeledés váltotta fel. A törvényhatóságok többségéhez hasonlóan a Kerületben is határozottan elutasították az Októberi Diplomát, ugyanakkor a közösségek megnyilvánulásaiból jól látható, hogy az eltelt 11 évi önkényuralom után ezt tekintették az első legális hivatkozási alapnak arra, hogy tiltakozásaikat még erőteljesebben megfogalmazhassák az elkövetett jogtalanságok ellen. Az 1860. október 20-án kiadott Októberi Diploma a Habsburg-hatalom és a magyarországi kozervatívok megegyezésének eredményeit rögzítette.

14 A császár visszavonhatatlan alaptörvényül "ajándékozta" a nemzetnek, s benne éppúgy keveredtek az abszolutisztikus és alkományos, mint a föderalista és centralizáló elemek.

15 Visszaállították az egyes tartományok 1847-ben működő önkormányzatait, de létrejött egy központi birodalmi tanács is, melynek összetételét később a Februári Pátens szabta meg. A birodalmi tanács hatáskörébe tartoztak a gazdasági ügyek, a posta, távírda és vasútügyek, a katonai kötelezettségek, az adókivetések, az államkölcsönök felvétele és a költségvetés. A hadügy és külügy továbbra is királyi jog maradt. Visszaállították a Magyar Kancelláriát és a Magyar Helytartótanácsot, de azokat a birodalmi kormánynak rendelték alá. Felmentették hivatalából Benedek Lajos táborszernagyot, s kancellárrá báró Vay Miklóst, a helytartótanács elnökévé pedig gróf Majláth Györgyöt nevezték ki. Meghatározták azokat az ügyeket, melyekben az összehívandó országgyűlés lesz jogosult törvényalkotásra. A Bach-féle területrendezés érvényét vesztette, s lehetővé vált a régi megyehatárok visszaállítása. Egy későbbi rendelet helyreállította a magyar államnyelvet, s a császár már korábban ígéretet tett a megyei önkormányzatok visszaállítására is. Az országgyűlés választójogi szabályainak kidolgozására elrendelték az esztergomi prímási értekezlet összehívását, az 1861. januárjában összeülő Országbírói Értekezlet pedig az ideiglenes törvénykezési szabályokat volt hivatva megalkotni.

16 14 Magyarország története 1848-1890. Főszerk.: KOVÁCS Endre. Bp. 1979. 6/1. köt. 657-658. 15 Uo. 658-659.; CSIZMADIA Andor - KOVÁCS Kálmán - ASZTALOS László: Magyar állam- és jogtörténet. Bp. 1986. 320-322. 16 KÖRMÖCZIK 1993. 124-125. 192