Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Vadász István: A karcag-tiszafüredi helyiérdekű vasút építése / 129. o.

"a lesipuskás kisújszállásiak" és "az uralkodó klikk" azon mesterkedését, mely a karcag-tiszafüredi vasút terve ellen irányul. A karcagiak a jászok megnyerése érdekében azt az érvet is felhozták, hogy a tervezett (1890-ben előmunkálati engedélyt nyert) Sülysáp-Jászberény-Poroszló vasútvonal révén Karcag és Kunmadaras "Szolnok kikerülésével" tarthat kapcsolatot a Jászsággal (ha majd a tiszafüredi összeköttetés megvalósul). így a "jász testvérek" segítségével győzedelmeskedett a vasútépítés ügye a megyei közgyűlésben is.

30 Keszi Hajdú Lajos kisújszállási levelező /aki mind a tiszafüredi, mind pedig a karcagi hetilapban rendszeresen kifejthette nézeteit/ rövidesen lovagias hangvételű cikkben gratulált: "Adja Isten, hogy jövő évben már robogjanak a vasparipák Karczagtól Füredig, s onnan Karczag-Kisújszállásig".

31 Újabb kedvező fejlemény volt, hogy 1893 áprilisában Lipcsey Tamás megbízásából Visnyovszky Sándor mérnök megkezdte a vasútvonal "trassírozását" /=lejtméretezését/, így 1893 júliusában megtarthatták a tervezett vasútvonalon a közigazgatási bejárást is. A közigazgatási bejárás július 20-án Karcagon kezdődött, majd másnap Kunmadarason folytatódott. Július 22-én reggel a Tiszafüredről előre küldött öt hintó vitte a bizottságot Tiszaszentimrére. Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye határát aznap délután 1 órakor lépte át a küldöttség és rövid tiszaszőlősi pihenő után 22-én este 8 órára érkeztek meg Tiszafüredre a vendégek. A további megbeszélések tehát Tiszafüreden folytak: július 23-án Tiszaszőlősre és Tiszaigarra vonatkozóan, 24-én Tiszafüredre és Tiszaörvényre nézve történt meg az egyeztetés. Bár a korabeli tudósítások szerint "a tárgyalások mindenütt kedvező eredménnyel végződtek, s nemcsak a városok és községek, hanem egyes tulajdonosok érdekei is figyelembe vétettek", Tiszaszőlős és Tiszaörvény esetében több probléma is felmerült. A szőlősiek sérelmezték, hogy Szentimrétől a Nagy-aszóig tervezett vonal folytatásaként a szőlősi szőlők alatt haladt volna a vasútvonal, mivel az engedményes szerint "e vonal a Szőllős alá kerülőnél aránytalanul csekélyebb költséggel felépíthető, s ha a Szőllős alá kerülő vonal költségtöbbletének pótlása a vasútnak Szőllős alá vitelétől nagyobb jövedelmezőségétől nem várható, az esetben a szőllők alatti vonal fog kiépíttetni, valószínűleg nem rendes állomással, csakis hadi kitérővel".

32 A végleges megoldásnál a tiszaszőlősiek ezen kérelmét méltányolták, az örvényiek érdekeit azonban jórészt mellőzték, bár ők még az építés idején /1895 nyarán/ is kísérletet tettek a változás megvalósítására. Az Uo. 1892. október 15. Tisza-Füred és Vidéke, 1892. november 2. Nagy-Kunság, 1893. július 30. 140