Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Vadász István: A karcag-tiszafüredi helyiérdekű vasút építése / 129. o.

Bükk térsége és az Alföld bizonyos területei közötti (Nagykunság, Körös-vidék, Debrecen térsége) vasúti összeköttetés megteremtésére irányult, melyet évszázados kereskedelmi kapcsolatok léte nyomatékosított (más kérdés az, hogy ezen kapcsolatok intenzitása elegendő érv volt-e a végleges futásvonal megvalósításához)

13 Ezen törekvés fontos következményeként merült fel az, hogy mely települések legyenek a vonalak kiinduló, illetve végpontjai (Kisterenye, Eger, Füzesabony illetve Karcag, Debrecen), továbbá az, hogy hol történjen a tiszai átkelés (Poroszló és Tiszafüred, esetleg Tiszaabad és Tiszanana között). Tiszanána-Tiszaabád közötti átkelés esetén a Kunmadarasról Tiszaigaron át Tiszafüredig, Tiszafüred-Poroszló közötti vonalvezetésnél viszont Tiszafüredről Tiszaszentimréig vezetendő szárnyvonal kívánta a Tisza menti települések közötti kapcsolatot megteremteni, ami arra utal, hogy a folyó menti vonalvezetés igénye is megfogalmazódott. Ezen igények legerőteljesebb megnyilvánulása egyébként Bumblum Jakab, valamint Bárczay Gyula és érdektársa terveiben ölt testet: Az általuk szorgalmazott vasútvonalak fegyverneki kiindulással lényegében a Tiszával párhuzamosan kötnék össze a Tiszafüredig terjedő térség településeit. Az említettek alapján teljesen nyilvánvaló, hogy a "mátrai vasút" KisterenyeKisújszállás közötti szakaszának gyors kiépülése (1886-1887 között) alapvető fordulatot hozott a térségben megfogalmazódó tervek megvalósíthatóságában. Ezen vonal létrehozásában alapvető szerepet játszott, hogy az engedményes gróf Károlyi Gyulának Kápolna környékén voltak a birtokai, de az is fontos volt, hogy a vasúttársaság alelnöke gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter lett: az ő birtoka Pusztataskony határában helyezkedett el. Az is lényeges körülménynek számított, hogy a térségbeli vasútépítési tervek által korábban mellőzött Kisújszállás 100.000 frt értékű törzsrészvényt jegyzett, melyhez Kunhegyes 50.000, Kenderes pedig 20.000 frt-nyi részvényjegyzésével társult.

14 Úgy tűnik, ez a vasútvonal adott közvetlen lendületet annak, hogy Eger város közönsége egyre inkább sürgesse az Alföld felé vezető vasútvonal megépítését. Végül is a Debrecen-Füzesabony-Ohat-Polgár közötti vasútvonal építésének kezdete adott sajátos módon lendületet a karcag-tiszafüredi helyiérdekű vasút ügyének. Ez a korabeli karcagi hetilapban is nyilvánosságra került. 1890 tavaszán a hetilap nagy cikket szentel a "Karcag-madarasi vasút"-nak, leszögezvén, hogy a két nagykun város közötti érdekeltség ezen a téren nem új, hisz a "tervezett karczag-kisterennei vasút létesítése alkalmával már korábban is ERDŐSI Ferenc: A gazdasági-településhálózati adottságok és a gazdaságpolitika szerepe az Alföld vasúti fővonalhálózata térszerkezetének alakulásában a XTX. században In: Alföldi Tanulmányok DC. Békéscsaba, 1985. 164. CSEHG. 1994. 118. 134