Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Vadász István: A karcag-tiszafüredi helyiérdekű vasút építése / 129. o.

kiknek beleegyezési engedélyét nem bírjuk ... és feltűnő a képviselő testület előtt, hogy ily a községre káros és annak értelmiségét Compromittáló ügyben képviseleti gyűlést egybehívott - mit a jövőre mellőzni kívánunk. "

4 Ezt a képviselő-testületi döntést viszont Széky Péter helybeli földbirtokos kifogásolta, s a vármegyei törvényhatósághoz írott, 1878. október 16-i keltezésű beadványában kifejti, hogy ":: A Képviselő testület az egész vidékre oly fontos és áldásos ügyben kellőleg tájékozódva nem volt és nem is lehetett, mert a tárgyalási határidő önkéntes megelőzése által lehetetlenné vált gr. Csáky Tivadarnak a ki a kitűzött határnapra érkezett meg a szükséges felvilágosításokat megadhatni. Tanúsítja maga a jegyző Könyv, melyben csak egy Füredről Madarasig vezetendő vasút említtetik, hogy a képviselők félrevezetve vagy legalább is tájékozatlanok voltak."

5 Az igari képviselők azonban kitartottak elutasító álláspontjuk mellett, hisz a felülvizsgálatkor külön alá is húzták: "... A vasúti építésnek rendszere szerintünk az, hogy a vállalkozó a tért felméreti számítást tesz - engedélyt kér, - s ha nyert - a szükséges területeket kisajátítja birtokába vesz, a vasutat felépítteti, és az utasoktól vagy szállítóktól a tarifa szerinti összeget beszedi, - de vasutat más pénzén először csak most akartak építeni.-"

6 Ilyen előzmények után nem véletlen, hogy ez a vasútvonal nem valósult meg, ám rövidesen újabb engedményesek jelentkeztek a térségben. Elsőként "Eger város s érdektársainak" törekvését kell megemlítenünk. A szóban forgó érdekeltség ugyanis 1882. december 5-én egy évre előmunkálati engedélyt nyert "a Nádasdtól esetleg Ózdtól Egerig, Tereimétől Egerig s FüzesAbonytól Karczagig vezetendő vasút vonalakra."

7 Ennek a tervnek azonban rövidesen komoly vetélytársa lett a "mátrai vasút", amely Kisterenyét Kápolnán át Kisújszállással kívánta összekötni (ennek a vonalnak az engedélyét 1883-ban szerezték meg).

8 Burnblum Jakab killei gyáros 1883. május 31-én nyert engedményével egy másik irányra szerzett előmunkálati engedélyt: a Szajoltól Csongrádon, 4 Uo. 5 Uo. 6 Uo., illetve a vasútépítés tervéről lásd: CSEH Géza: A vasúthálózat kiépítése JászNagykun-Szolnok megye területén. In: Zounuk 9. Szolnok, 1994. 117-118. 7 HML IV. 404/a-5/38490. 8 ZSOLDOS István: Fejezetek Kisújszállás történetéből. Szolnok, 1969.; CSEH G. 1994. 118. 132