Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)
TANULMÁNYOK - Suba János: Vasúttérképek a Hadtörténelmi Térképtárban, különös tekintettel Jász-Nagykun-Szolnok vármegyére (1847-1918) / 87. o.
2.4. A vasúthálózat kiépítése Jász -Nagykun- Szolnok vármegyében. II. 1880-1905 A Tisza vidéki Vasúti Társaság 1880. május l-jén adta át a forgalomnak a Mezőtúr-Szarvas vonalat 20 km hosszan. A vonal építését az 1879. évi XLDC. törvénycikk engedélyezte. Ez a vasútvonal azért is érdekes, mert ebben az évben csak ez a vonalszakasz épült ki az országban. így ezzel 7.077 km hosszúságú lett az ország vasúthálózata. 1882. március 12-én adták át a forgalomnak a Rákos-Újszász vonalat 74 km hosszúságban a MAV kezelésében. (A vonalszakaszt az 1880. évi XXXVm tekéi engedélyezték.) Ez a vonal az abban az évben épített 606 km összhosszúságú 10 vonalszakasznak a 12 %-t jelentette. 1885-ben három vonalat adtak át 92 km hosszúságban amely a megye vasúthálózatában nagy jelentőségű volt, elsősorban helyi szempontból. Ezek közül kettő a Szajol-Békéscsaba-Arad vonalba kapcsolódott be. A Pusztatenyó-Kunszentmárton helyi érdekű vasútvonalat 35 km hosszúságban 1885. május 17-én adták át a forgalomnak. Ez az akkor épített 12 vonalnak az egy tizedét jelentette. A Mezőtúr-Túrkeve 15 km hosszúságú helyiérdekű vasútvonalat 1885. október 5-én adták át a forgalomnak. A harmadik vonal az Újszász-Jászapáti helyi érdekű vasút volt, amelyet 7555. június 21-én adtak át a forgalomnak 32 km hosszúságban. Ezzel megtették az első lépést a Budapest-Miskolc és Budapest-Szolnok vasútvonalak összeköttetésére. 1887. július 31-én adták át a forgalomnak a Kisterenye-Kál-KápolnaKisújszállás vonalat 127 km hosszan. Ez a vonal a Mátra vidékét kötötte össze a Szolnok-Debrecen vasúttal. A vonalat a Mátra-Körösvidéki Helyiérdekű Vasúttársaság építette. 1887-ben ez volt a leghosszabb vonal, 127 km hosszával 16 %-a részesedett az akkor épült vonalhosszból. Ugyanebben az évben (1887. szeptember 24-én) adták át a forgalomnak a Kunszentmárton-Szentes helyiérdekű vonalat 22 km hosszúságban. Az ország vasúthálózata ekkor 10161 km volt, az éves növekedés 709 km-t tett ki. 1889. szeptember 10-én helyezték forgalomba a 45 km hosszú KisújszállásGyoma vonalat. Ezt a vonalat is a Mátra-Körösvidéki Vasúttársaság építette. 1889-ben a Kiskunfélegyháza-Majsa helyiérdekű vasutat építik meg. Ezt a vonalat 24,7 km hosszúságban 1889. augusztus 3-án adták át a forgalomnak. Szintén a Mátra-Körösvidéki Vasúttársaság építette a Dévaványa-SzeghalomKót vasútvonalat 39 km hosszúságban, amelyet 1891. július 9-én kapcsoltak be a forgalomba. Kótnak volt már egy vasútvonala, amelyet 1887-ben a Bihari Helyiérdekű Vasúttársaság épített Ossi és Kót között 47 km hosszan. 112
