Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Botka János: A jogállás és katonai szolgálat kapcsolata a kunok és jászok török hódítás előtti történetében / 65. o.

A székké, a szervezett területté alakulás a XV. század elején következett be. Ebben a változásban - a megtelepedés, a vérségi kapcsolatok elmosódása és a földesúri alávetés kedvezőtlen következményei mellett - döntő tényezőt a kunok és jászok saját bíráskodása, a királyi oldalról pedig az adózási kondíciók megtartása, azok adminisztrálása és az igényelt katonai szolgálat megszerveztetése jelentette.

61 A szék feltűnésekor még nem jelentett autonóm területi egységet. Már előzőleg is a szálláskapitányi iurisdictiot meghaladó nagyobb ügyekben (de később is egy ideig) a nádorok ítélkeztek. Közülük elsőként Moys nádor említődik 1270-ből.

62 A nádorok századokon át viselték a judex, néha comes Cumanorum címet. 1340-ben pl. Villermus nádor a "comes Comanorum". Zsigmond uralkodása második felétől azonban mind ritkábban vesznek részt személyesen a kun és jász ügyek intézésében, a felettük való bíráskodásban. Már az Anjouk alatt feltűnnek (a nádorok mellett) közöttük a szomszédos megyék (pl. Külső-Szolnok) comesei. A XIV. század végétől a tárnokmester, a lovászmester, majd a budai várnagy tölti be a nádor korábbi ilyen irányú szerepét. A XV. századtól hol a nádor által, hol az említett más kun főbírák által kirendelt ispánok, bírák ítélkeztek kun és jász ügyekben, de - mint láttuk - pl. 1427-ben Kátai Mihály (judex) az insurrectiora való mozgósítást stb. is vezette. 1428ban a lovászmester - mint a kunok és philisteusok bírája - Szentelt oppidumban tartott a szenteltszéki kunok számára ítélőszéket.

63 E tisztség ellátásáért a jászok és kunok pénzbeli szolgáltatással tartoztak, melyet az ítélőszékek iurisdictioja alá vont szállások népe fizetett meg. A szállások elsődleges bírói hatósága a települések kapitánysága volt. A kapitányi tisztségek viselői jelentős számban a régi nemzetségfők utódaiból kerültek ki, s jogkörük is eleinte alig különbözhetett azokétól. A kapitányokat mi elsősorban tisztségviselőknek tartjuk, akiknek megbízatása azonban örökletessé vált, s akiknek hivatalához (bíráskodás, igazgatás) földek és jövedelmek kapcsolódtak. Ezek mértékéről nincsenek megnyugtató adataink. A kapitányok túlkapásait korlátozó uralkodói intézkedéseket viszont ismerünk 1451, 1456, 1458 és 1492-ből.

64 Ezekből világosan kitűnik a királyi kunok alapjaiban kétpólusú társadalma (amely a XVIXVII. század sajátja is): a kunok kapitányainak és a közibük került nemesek köre, ill. a földműves kunok (közkunok) összessége, azaz a nemesek és a nem nemesek csoportja (szolgaréteget nem számítva), ugyanakkor jól felismerhetők közigazgatási és törvénykezési szervezetük főbb ismérvei is. László király 1456. augusztus 16-án Maros városában kelt oklevelében pl. a Halas-székhez tartozó kunok már korábbról fennforgó viszályát az alábbiak szerint rendelte el "kiegyenlíteni": "évenként a Halas-széki összes kapitányok és földműves kunok maguk közül két hites kapitányt válasszanak, egyet a földműves kunok, másikat Vö. GYÖRFFY Gy. 1990. 304. GYÁRFÁS I. 1883.144. KRINGM. 1932. 172-173.; KOCSIS Gy. 1993.9. Vö. KRING M. 1932. 185., 176.; GYÁJRFÁS I. 1883. 428-430. 83