Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek 14. századi történetéből (1301-1400) / 279. o.

Kiadatott Visegrádon, a dicsőséges Szűz Mária menybemenetele ünnepének második

9 napján [augusztus 16-án], az Úrnak 1396-dik évében" Az oklevél eredeti, teljes szövegű, latin nyelvű. Hiteles, alul középen még a fotókópián is látszik a fuggőpecsét zsinórja, amelyen Gyárfás István szerint egy nagy, barna viaszpecsét lóg. Nyomtatásban - jelen tudomásunk szerint - csak Gyárfás István közölte 1883-ban, de latinul. OL DL 8177 Jelen ismereteink szerint ez az első olyan oklevél, amelynek alapján egészen biztosan lehet állítani, hogy Árokszállási 1396-ban már megtelepedett jászok lakták és faluközösséget alkottak Ennek a határmeghúzás (felújítás) a kétségtelen bizonyítéka. 30. Tiltakozás bizonyos kenderest, tiszabői és ecsegi birtokrészek adás-vétele ellen a budai káptalan előtt. 1397. január 6. "Mi a budai egyház káptalanja adjuk emlékezetül, hogy Leli

1 [de Leél] Miklós fia János a Bői Zseliz [Selez de Bw] fia László fia Mihály személyében elébünk jőve a mondott Zseliz fiait Andrást és Pált a fent mondott Bő, Kenderes és Ecseg [Echeg]

2 nevezetű falubirtokokban bírt saját birtokrészeik eladásától, zálogba adásától és a maguktól való bármiféle elidegenítéstől; akárki mást pedig, nevezetesen Szűcsi Bertalan [Bartholomeum de Zeutch] mestert,

3 őfelsége országbírója [ítélőmesterét], valamint Kővári [de Kovar] Pált, a nádor úr ítélőmesterét a fent mondott Zseliz fiainak Andrásnak és Pálnak a mondott birtokrészei megvásárlásától, valamint zálogba vételétől; a jelzett Bői László fiát Mihályt a tartozékok, a hasznok és a termések minden jogától és azok bármiféle hasznainak szedésétől, vagy eltulajdonításától, vagy ugyanazon birtokrészekbe bármiféle szín alatt való betelepedéstől, a magának bármilyen címen eszközölt, vagy eszközlendő folyamatos megtartástól előttünk Gyárfás István a keltezést tévesen olvasta hetedik (septimus) napnak, holott egyértelmű a "secundó" szöveg, így akiadást 1396. augusztus 2 l-re tette. Gyárfás idejében még kézbe lehetett venni a Mohács előtti oklevelek eredetijét is. Ma - az állagmegóvás érdekében - csak a fotókópiák kerülhetnek a kutató kezébe. 1 GYÁRFÁS István: A jászkunok története. Szolnok, 1883. m. köt. 526-527. A vezetéknév utolsó betűje bizonytalan olvasat, ezért lehet "de leek" is. Azonban ebben a formában is egyedülálló. Ecseg ma Ecsegfalva Békés megyében, Kisújszállástól délkeletre. Ecsegen a Bő-nemzetségnek mindig volt birtokrésze 1526 előtt. Szűcsi Bertalan nevét egyetlen archontológiában sem találtuk. További források alapján lehet majd eldönteni, hogy realitás-e a tisztsége. 330