Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek 14. századi történetéből (1301-1400) / 279. o.

Akik végül hozzánk visszatérve nekünk egybehangzóan, azon módon számoltak be, hogy ők a dicsőséges Szűz Mária születése ünnepének nyolcadán [1372. szeptember 15-én] - a közelmúltban - a fent jelzett Abád [Abaad] falubirtok helyszínére érkeztek és ugyanazt az Abádot a törvényesen összehívott szomszédai és határosai jelenlétében a telekhelyeken - amelyekben 37 népesített szállást találtak körüljárva, azokat megtekintve, ugyanazoknak valamennyi hasznával három szabályos és egyenlő részre osztották; az egész három résznek egyik szabályos részét pedig - úgymint annak az Abád falubirtoknak a határát, amely az északi vidéken, a mondott Ders falubirtok oldalán és a Tisza folyótól a keleti táj felé végig kiterjeszkedik, a korábban állított határ keleti végében, tudniillik a déli vidéken fekvő és lévő és egészen egy határfáig kiterjeszkedő négy népesített telekkel, amelyek magukkal folyamatosan érintkeznek, ugyanannak a harmadrésznek valamennyi hasznával és tartozékával és különösen az ugyanott alapított Szent István királyról elnevezett egyház kegyurasága harmadrészével - [Szentimrei] Lóránd fiának, a szóban forgó Sebestyénnek beiktatták örökös birtoklásra, ugyanannak az [Abád] falubirtoknak a kétharmadrészét pedig egy többletként mutatkozó telekkel - meghagyták a szóban forgó [Losonczi] Dénes mesternek örökös birtoklásra, azon a jogon, amellyel a mondott [Szentimrei] Sebestyénhez tartozónak felismerték; a többi hasznokat pedig, tudniillik a Tisza folyót, az állóvizeket, a halastavakat, a művelt és műveletlen mezőföldeket, erdőket, réteket és kaszálókat, mivel akkor felosztani nem tudták, ezért a fent mondott feleknek közös használatra meghagyták; ugyanakkor a mondott Abád falubirtok helyszínén, egyfolytában négy napig tartózkodtak;

4 Kiadatott [Egerben] Szent Máté apostol és evangélista ünnepének előestéjén [szeptember 20-án], az Úrnak 1372-dik évében"; [...]

5 Az oklevél nem eredeti, de hiteles, teljes szövegű, latin nyelvű. Átírás Lackfi Imre nádor 1372. október 25-én keh kiváltságos levelében. Egy terjedelmes oklevélsorozat egy eleme. Nyomtatásban már megjelent Varjú Elemér szerkesztésében, 1908-ban. OL DL 41.880 A négy napos maradás az utólagos ellentmondóknak biztosított lehetőséget. Lackfi Imre nádor 1372. október 25-én keh kiváltságos levelének zárórésze maradt ki 3,5 oklevélsor terjedelemben. VARJÚ Elemér (szerk.): Oklevéltár a Tomaj nemzetségben Losonczi Bánfíy-család történetéhez. 12141457. Bp. 1908.

1. köt. 310-312. 317