Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)
ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek 14. századi történetéből (1301-1400) / 279. o.
Tizenhárom oklevelet (1., 3., 4-5., 6., 8., 18., 20., 24., 26., 28., 33-34. szám) adott ki a korszak négy királya: I. Károly Róbert, Nagy Lajos, II. (Kis) Károly és Zsigmond. 5 Tizenegy oklevelet adott ki (7., 12.-13., 17., 19., 21-22., 25., 32., 35-36. szám) a korszak nádorai közül néhány. 6 Öt oklevelet adott ki (2., 10., 15., 23., 31. szám) az egri káptalan. Három oklevelet adtak ki (9., 27., 29. szám) a korszak országbírói. 7 Egy-egy oklevelet adott ki Heves vármegye (11. szám), a budai káptalan (30. szám), a hatvani konvent (16. szám), valamint a váradi káptalan (14. szám). Az oklevelek témája kivétel nélkül jogi eset. Az oklevelek publikáltsága messze meghaladja az átlagot. A közölt harminchat oklevél közül mindössze hetet találtunk (2., 22., 24., 25., 27., 34. és 36. szám), amelyet nyomtatásban nem olvashattunk. Ezeknek azonban korlátozott a használhatóságuk, egyrészt mert latin nyelvűek, másrészt mert olyan könyvritkaságokban találhatók, amelyek sok könyvtárban nincsenek meg. Más problémáik is lehetnek, gyakran nem teljes a szövegük, hibás az olvasatuk, nincsenek jegyzetekkel ellátva. Az általunk közölt oklevelekből a legtöbbet - szám szerint tizenegyet - Nagy Imre jelentetett meg (3-7., 11-13., 15-17.). Olvasatuk precíz, hosszabb-rövidebb kihagyás azonban szinte mindegyikben van. Különösen értékcsökkentő, hogy semmilyen módon nem jelzi az oklevélsorozatból való kiemelést. Nagy Imrét a közlési gyakoriságban Gyárfás István követi, mert a közölt okleveleink közül tizet jelentetett meg nyomtatásban (1., 8., 10., 18.,21., 26., 29., 31-33. szám). Nagy Imrével ellentétben jelzi az oklevélsorból való kiemelést. Oklevélválogatási alapelve - a Jászkunságról való híradás - a legközelebb áll a miénkhez. Ez utóbbi különösen nagy segítséget jelent. Alapos kritikával kell azonban kezelni a keltezés feloldásait, amelyek igen gyakran hibásak. A keltezés feloldási hibái miatt - több általa közölt oklevélnek - nem is találtuk meg a fotókópiáit. Nagy értéket képviselnek Varjú Elemér oklevélközlései is, aki okleveleink közül hatot adott ki (90., 10., 14., 18., 23., 28. szám). Nála csupán a jegyzetek hiánya vethető fel. Oklevélválogatási alapelve viszont - a Tomaj-nemzetség élete - szintén a lehető legközelebb áll hozzánk. A Közép-Tisza-vidéken ugyanis a Tomaj-nemzetség törzsökös volt már a tatárjárás előtt is. Közléseinek olvasata igen precíz. A többi oklevelünk kis számban szóródik több közlő művében. így a Haan Lajos Zsilinszky Mihály szerzőpáros (30-32.) és Nagy Imre - Nagy Iván - Véghely Dezső Az évszázad királyai közül Vencel és Ottó királyok és Mária királynő által kiadott - Heves vármegyét érintő oklevelet nem láttunk. Az évszázad nádorai közül az Aba nb. Amadé, Borsa nb. Kopasz Jakab, a Rátót nb. Domokos, Debreczeni Dózsa, Drugeth Fülöp, Drugeth János, Lackfi Imre, Garai Miklós, Szécsi Miklós és Ilosvai Leusták kiadásában nem láttunk oklevelet. Ezek Nagymartom Pál, Kaplai János és Pásztói János voltak. További huszonkettő (!) országbírótól származó oklevelet nem találtunk. 281