Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A Tószegi Hitelszövetkezet működése 1929 és 1941 között / 259. o.

BEFEJEZÉS A vidéki banki és hitelszövetkezeti hálózat kiépítése Magyarországon az 1879. évi XXXIX. törvénycikk megjelenésével vette kezdetét. Elrendeli a törvény már az 1. §-ában, hogy "az intézetek célja a kisebb birtokosoknak olcsó hitelt szerezni". Ennek a célnak a törvény megjelenését követően gombamódra szaporodó vidéki hitelintézetek általában meg is feleltek. Kezdetben vita folyt arról is, hogy kiket kell érteni "kisebb birtokosok" alatt. Keleti Károly a kisbirtok fogalmát 5-100 kat. holdban állapította meg, az 5 kat. holdon aluli birtokot pedig törpebirtoknak nevezte. Ezt a csoportbeosztást végeredményben megtartva a részletesebb elemzés érdekében a banki statisztika még két külön alcsoportra osztotta az előbbi kategóriát: 5-50 kat. holdig a "kisebb", 50-100 kat. holdig pedig a "nagyobb" kisbirtok elnevezést használták.

13 Ennek a nagyközönség részéről azért volt jelentősége, mert e törvény alapján az 5 kat. hold alatti törpebirtokok hiteligényének ellátása nem volt feladata a falusi hitelszövetkezeteknek. Az általánosnak nevezhető birtokelaprozodási folyamat eredményeként azonban a vidéki hitelintézetek saját elhatározásukból, és üzletpolitikai szempontból kiterjesztették 1893-tól kezdve a törvény által limitált határokat és fokozatosan kielégítették a falu egész társadalmának kölcsönigényét. Ez az időszak az "altruista" pénzintézetek alapításának időszaka (altruista - önzetlen, áldozatkész, mások javán fáradozó), amikor az újonnan alakult pénzintézet már a nevében is szerepeltette a pénzintézet alapelvét: "mások javáért fáradozik", és olcsó kölcsönt juttat a mezőgazdaságból élő tulajdonosok, birtokosok részére. Természetes azonban az is, hogy közben saját hasznukról sem feledkeznek meg. Az azonban tény, hogy ezek a falusi hitelszövetkezetek - közöttük a Tószegi Hitelszövetkezet is - minimális kezelési költséget szedtek adósaiktól. Minden 100 P kölcsön után 19 fillér volt az évi kezelési költség. Ezt természetesen a kamatokon felül számították fel. így önmagában véve a kezelési költség nem fedezte a ráfordításokat, de mint üzletág már rentábilis volt. A kis kölcsönök kezelése egyébként is különleges ügyintézést igényelt, és ez nem kevésbe került a banknak. A kis, községi hitelintézetek feladatát jól ellátta a kölcsönzési adatok alapján is a Tószegi Hitelszövetkezet. Tagjainak biztosította a jogszabályokban előírt nyereséget, igazgatósága és felügyelőbizottsága tiszta kézzel vezette a pénzintézetet, a hozzá forduló, pénzt kérő, kölcsönző embereket kiszolgálta, és mindössze két esetben fordult elő a 13 év alatt, hogy megtagadta a hitel felvételét. Tevékenységük tiszreletreméltó, és működésük alapján megérdemlik, hogy elismeréssel emlékezzünk meg munkájukról. HUNYADI Ferenc: A Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének ötven éves működése 1880-1929. Bp. 1930. 28-29. 273