Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: A Szolnoki Hitelbank Részvénytársaság épületei (1907-1949) / 241. o.

városunkba és mégis együtt tud és akar érezni a szolnokiakkal." - írta a JászNagykun-Szolnok Megyei Lapok tudósítója. Csakis szolnoki vállalkozók kaphassanak munkát a közeljövőben meginduló nagyszabású építkezéseknél, mivel egyre gyakrabban előfordul, hogy pesti vállalkozókat is felkérnek ajánlattételre. - fejeződik be az újságcikk. A lebontott háztömbök anyagának elszállítása után 1937 júniusával megkezdődtek a tényleges építési munkálatok, melyeknek kivitelezésével szolnoki vállalkozókat, Madas Mihályt, Nagy Sándort, valamint az Altmann és Halász céget bízták meg.

38 Itt említjük meg, hogy az Altmann és Halász cég a Szolnoki Hitelbank RT.-tói már korábban is kapott megbízást. Ugyanis 1928-ban a régi banképület homlokzatát velük tataroztatták.

39 A vállalkozók a bank felépítését szokatlanul rövid határidőre vállalták és a Szolnoki Hitelbank RT.-gal kötött szerződésük szerint november elsejére már át kellett adniuk az épületet. Ez pedig csak jelentős túlmunkával, a munkások napi 13-14 órás dolgoztatásával volt lehetséges, amelyet a munkavállalók egy része folyamatosan nem bírt teljesíteni. Kéthetes embertelen hajsza után a munkások a munkaidő csökkentéséért sztrájkba kezdtek.

40 A június közepén lezajlott sztrájkról a helyi sajtó részletesen tudósított, mivel a Hitelbank építkezése amúgyis a szolnoki lakosság figyelmének középpontjában állt. A lapok híradásai szerint a szolnoki kőművessegédek június 13-án délelőtt a Gyömörey Félix utcai (a jelenlegi Bacsó Béla utca a Szabadság tér közelében) kocsmában értekezletet tartottak, ahol a minimális munkabérről és munkaidőről kiadott miniszteri rendeletről tárgyaltak. Két nappal később, június 15-én reggel a Hitelbank Szapáry utcai palotáját építő kőművesek és napszámosok sztrájkba léptek. A sztrájkolok helyére az építési vállalkozók igyekeztek inasaikat beállítani és napszámosokat felvenni, de ez csak részben sikerült nekik. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok tudósítása szerint a meghosszabbított munkaidőre azért volt szükség, mivel az építkezésen nem lehetett több munkást alkalmazni, hiszen egymástól nem fértek volna. A szoros határidő pedig nagyon sürgette a vállalkozókat. A túlmunkáért 30 %-kal többet fizettek ugyan a munkásoknak, de a jó kereset ellenére sokan nem bírták a reggel 5-től este 7-ig tartó 14 órás munkaidőt.

41 "Lehet, hogy a munka megerőltető, de a munkásoknak mégis belátóbbnak kellett volna lenniük. Elvégre nem azért vártuk a szolnoki építkezés megindulását és nem azért örvendtünk, amikor az megkezdődött, hogy most sztrájkoló munkások kérelme •** Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1937. június 22. 39 SZML Szolnok város Közig. ir. 11.012/1928. 40 Szolnoki Újság, 1937. június 17. 41 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1937. június 15. 250