Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Adatok az 1896-os millenniumi ünnepségek Jász-Nagykun-Szolnok megyei történetéhez / 9. o.

hogy a jövőben szervezendő bandérium is "... ezen nádor-huszárezredesi egyenruhát fogja használni." A költségeket illetően a közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy az elszámolás zavartalan lebonyolítása érdekében a korábban megszavazott 8000 forint összeget a millenniumi pótadó terhére 10.000-re emeljék, - természetesen az elszámolási kötelezettség fenntartásával. A testület külön köszönetét fejezte ki Almásy Gézánénak ("Rózsa Malvin úrnőnek"), aki díszes szalagot ajándékozott a megyei zászlóra, egyúttal "...felkéri őt arra is, hogy az általa szalaggal feldíszített vármegyei zászlónak védnökségét elfogadni szíveskedjék, ...". A felkérést az alispán által vezetett küldöttségnek személyesen kellett megtenni. A bandérium szerepléséről elfogadott jegyzőkönyvet és határozatot a megye minden településének megküldték azzal, hogy "azt emlékezetképpen levéltáraikban helyezzék el és őrizzék meg." 2., MILLENNIUMI ÜNNEPSÉGEK 1895/96 fordulójának idején országszerte hálaadó istentiszteleteket tartottak "... megköszönve az élőknek nyújtott ama kiváló kegyességet, mellyel a nagy esztendő első napját megérni engedte - a Magyarság Ura - s boldog nyugalmat kérve a haló porukban is áldott ősöknek, hogy nekünk ezt a mindennél becsesebb egy hazát megszerezték és megtartották... A hálaimák közé vegyült az ország minden harangjának zúgása, hirdetve minden népeknek a magyar nemzet legnagyobb ünnepének, az Ezredik Esztendőnek közeli hajnalhasadását. "

33 Az ünnepre készülve, közmegegyezéssel elültek a pártpolitikai csatározások is, így a felszínen politikailag a béke, békesség honolt. Az újévi hangulat emelkedettsége után a tulajdonképpeni millenniumi ünnepekig még hónapok teltek el, mivel azok - a megyét tekintve is - zömében májusra koncentrálódtak. Előkészítésükben részt vettek a közigazgatási hivatalok, testületek, az egyházak, egyházközségek és a különböző társadalmi, gazdasági egyesületek, társaságok, valamint az egyes intézmények. A legszabályozottabb ünnepekre a közoktatási intézményekben és a települések önkormányzati köreiben került sor, ezért azok között az adott kategóriában összességében kevés eltérés mutatható ki. A különbség függött a település vagyoni helyzetétől, más esetben a helyi önkormányzat hozzáállásától főleg akkor, amikor az esemény népünnepség-jellegét kívánták biztosítani. SZMOLLÉNY N. - LIPTAI K. 1897.

1. köt. 248., 349. 23