Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)
TANULMÁNYOK - Szvétek Ágnes - Négyesy László: Adatok a Német Rend XX. századi történetéből / 229. o.
Dr. von SZVÉTEK ÁGNES - D. Dr. von NÉGYESY LÁSZLÓ ADATOK A NÉMET REND XX. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL 1995. november 27-én volt 900 éve annak, hogy II. Orbán pápa a clermonti zsinaton az összegyűlt nemes urakat, lovagokat, polgárokat és parasztokat a Szentföld védelmére, kereszteshadjáratra hívta fel. A lelkes tömeg keresztet varrt ruhájára, és azt kiáltozta: Deus lo vult! - ahogy Isten akarja! -. S ekkor megindult egy olyan közel 200 éves mozgalom, amely sok tekintetben megváltoztatta Európát úgy, hogy e változások máig élnek, és olyan természetes részei életünknek, kultúránknak, hogy már az eredetére sem kérdezünk rá. Ilyen máig élő kultúrkincsünk a lovagi gondolkodásmód és viselkedés, a katolikus lovagrendek több tízezer lovagjának, dámájának és munkatársaiknak tevékenysége szerte a világon. Ebben a dolgozatban az egyik legismertebb lovagrend, a magas Német Lovagrend több évszázados története legutóbbi másfél évszázadáról írunk. Sajátos kultúrhistóriai okok miatt a művelt magyar közönség szinte alig tud valamit a nemesi ügyekről, intézményekről, s még kevesebbet a klasszikus lovagrendekről. Ennek következménye, hogy a tényleges ismeretek helyett évszázados előítéletek és téveszmék uralkodnak nemcsak az idevágó kevés szakirodalomban, hanem az írott és elektronikus médiában is. A volt Jászkun Kerületek ugyancsak 1995-ben ünnepelték a redemptió 250. évfordulóját. Ez az évforduló szükségképpen ismét az érdeklődés előterébe helyezi e területek korábbi földesurát, a magas Német Lovagrendet. A Lovagrend földesúri jogállása keletkezése, e földesuraság története a magyar szakirodalomból ismert, biztosan érintik e jeles évfordulóra megjelent publikációk is. Mi a feladatunkat abban látjuk, hogy e Lovagrendről, ennek intézménytörténetéből mutassunk be az olvasók számára valószínűleg ismeretlen mozzanatokat. Ezt annál inkább szükségesnek látjuk, hiszen az említett magyar szakirodalom a volt földesúri Lovagrendet mint olyat mutatta be. Ebben az irodalomban - a dolog természetéből fakadóan - csak a magyar történelemre való hatásaiban, tevékenysége következményeiben jelent csak meg e Lovagrend, a maga fejlődésében, változásában sohasem. Az új kort két nagy klasszikus lovagrend érte meg, a Szent János jeruzsálemi ispotályáról nevezett Máltai (johannita) Lovagrend és a Boldog Asszonyunk jeruzsálemi német házáról és ispotályáról nevezett magas Német Lovagrend, közismerten a Szuverén Máltai Lovagrend és a magas Német Lovagrend. Mindkét 229
