Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)
TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Az útügyi igazgatás kialakulása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 181. o.
útbiztosok. 25 Az utóbbi helységben működő utbiztos székhelyét 1898-ban áthelyezték Tiszaföldvárra. 26 Az útbiztosok feladata közé tartozott a gondviselésükre bízott útvonalra felügyelni és a természetben szolgálandó közmunkák összeírását ellenőrizni. Közvetlenül hozzájuk tartoztak az útvonalakon alkalmazott utkaparok. Az utbiztos kötelessége volt a vezetése alatt álló útkaparóknak az útfenntartási munkákra a megfelelő utasítást és útbaigazítást megadni és ellenőrizni az utkaparok által elvégzett munkákat. A gondozására bízott kiépített útvonalakat az útbiztosok hetenként egyszer, a ki nem épített utakat havonként kétszer bejárták, a szükséges hiányok pótlásáról a javításokról azonnal intézkedtek. Az alispán 1893-ban intézkedett, hogy a megyei útbiztosok szolgálatuk alatt nemzeti színű karszalagot viseljenek, melyre JászNagykun-Szolnok vármegye címerének fémből nyomott mintázatát illesztették. 27 Az utkaparok kinevezett hivatásos közegeknek számítottak, akik közvetlenül az útbiztosoknak voltak alárendelve. írni, olvasni tudó embereket alkalmaztak, akiket az államépítészeti hivatal javaslatára az alispán nevezett ki. Az 1883-as szabályrendelet I. és II. fizetési osztályba sorolta őket. 28 Számukat ekkor a megyei utaknál 40 főben állapították meg. Az utkaparok lakóhelyét, az általuk kezelendő útvonal hosszát, a működésükkel kapcsolatos utasítást az államépítészeti hivatal főnöke állapította meg. Az utkaparok munkájának jobb kihasználására a törvényhatóság házat is épített néhány útszakaszon. Az első útkaparó házat 1886-ban építették a Jászberény-árokszállási út mellett. Az utkaparok székhelyét az alispán határozta meg, a kezelésre átadott útszakasz hosszát pedig az államépítészeti hivatal. 29 Az 191 l-es vármegyei útkaparókról szóló szabályrendelet újra meghatározta jogaikat és szolgálatuk ellátását. Az utkaparok a forgalom folyamatosságának biztosítására reggeltől estig kötelesek voltak a rájuk bízott útszakaszon az útápolási munkákat elvégezni. Veszélyhelyzet vagy más sürgős esetben az útkaparókat vasár- és ünnepnap is kirendelték. Kötelességük közé tartozott a közútról a hordalékot, szemetet letisztítani, az útpályáról a szemetet vagy port lehúzni, az esővizet azonnal elvezetni, a kátyúkat és mélyedéseket kavics pótlással kijavítani. Feladatukhoz tartozott az úttöltés oldaláról és az útpadkáról a füvet lekaszálni, az út melletti árkot tisztán tartani, továbbá a közút mellé ültetett fákat gondozni és sérülés ellen óvni. Ha az útkaparó munkáját egyedül nem tudta elvégezni, a szabályrendelet lehetőséget nyújtott számára napszámosok és segédmunkások alkalmazására. Szabályrendelet a vármegyei útbiztosok számáról, javadalmazásáról, szolgálati viszonyairól, minősítéséről és hivatali teendőiről. Szolnok, 1895. 161. 26 SZML Alisp. ir. Vffl. 216/1898. 27 SZML Törv. Biz. ir. Közgy. jkv. 234/1893. 28 SZMLKLir. 106/1894. 29 JNSZ 1893. 10. 192
