Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Az útügyi igazgatás kialakulása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 181. o.

összegét a megyei közigazgatási bizottság állapította meg. Az állami közutak átkelési szakaszai után megállapított hozzájárulást a kereskedelmi miniszteri tárca javára fizették be. A vasúti "hozzájáró utak" kivétel nélkül vámos utak voltak. A vámengedélyezés joga a kereskedelemügyi miniszter hatáskörébe tartozott. A vámtételek megállapítása a törvényhatóság feladata volt, a díjak meghatározásakor az építés költségeit, a befektetett tőke nagyságát és a forgalmi viszonyokat vették figyelembe. Általános alapelv volt, hogy a vámbevétel a tulajdonosnak külön jövedelmi forrást nem jelenthetett, csupán az építési költségek visszatérítését szolgálta.

9 Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a vasúti "hozzájáró utakon" a kövezetvámot a megye szedte. Jászkisér, Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, SzalókTaskony, Kunhegyes, Kenderes, Szászberek vasútállomásokhoz tartozó települések többször kérték a megyét, a vámbevételek felét engedje át, de a törvényhatóság arra hivatkozva, hogy az utak fenntartásához a vámokból befolyt összegre feltétlenül szükség van, a kérést megtagadta.

10 A nagybirtokosok és a tőkés bérlők egyre többször fordultak kérvénnyel a törvényhatósághoz, hogy a vasúthoz szállítandó terményeik után ne kelljen kövezetvámot fizetniük. A megye közgyűlése megvizsgálta ezeket az ügyeket és ha jogos volt a kérelem, megadta a vámmentességet, de legtöbbször az érdekeltek csak kedvezményben részesültek, ami azt jelentette, a feladott termékek után nem 2 krajcárt, hanem csak a felét 1 krajcárt fizettek. A nagybirtokosok érdekeit ez sem elégítette ki, mert 1895-ben a Vármegyei Gazdasági Egyesületen keresztül fordultak a megyéhez a vámkérdés rendezésében. A közgyűlés az egész megye területén egységesen 2 krajcárban szabta meg a vasútra feladott áruk mázsája után fizetendő pénzt, és a nagy tömegben szállított cukorrépa, takarmányrépa, tűzifa, szén, koksz, tégla, kő, kavics, homok vámmentességét jóváhagyták.

11 A törvény az útügyi igazgatásban a teljesen szervezetlen állapotokhoz képest rendet teremtett. Az állami utak igazgatását helyesen szervezte meg, a megyei utaknál azonban ez egy kicsit szövevényesre sikerült. Itt ugyanis igazgatási hatáskörrel rendelkezett a főispán, a törvényhatósági közgyűlés, a közigazgatási bizottság, a megye első tisztviselője (törvényhatóságoknál az alispán, a törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármester), és az államépítészeti hivatal. így fennállt a veszély, hogy az igazgatás és a felügyelet szétaprózódik, az ellenőrzést pedig senki sem gyakorolja. A törvény indoklása azt hangsúlyozta, hogy a közúti igazgatás vezető és végrehajtó hatalma az alispán kezében összpontosuljon és ne a közigazgatási bizottságéban. 9 HANZÉLY János: Magyarország közútjainak története. Bp. 1960. 81-85. 10 SZML Törv. Biz. ir. Közgy. jkv. 1190/1895. 11 Uo. 2209/1895. 187