Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye első alispánja Sipos Orbán 1835-1926 / 147. o.

kívánták jelölni, aki azonban megromlott egészségére hivatkozva nem akart indulni a választáson.

49 A választók lelkes ünneplése, a beszédét követő "nem fogadjuk el a lemondást" kiáltások után a berényi balközép párt elnöke, Koór János hatásos beszédben méltatta Sipos Orbán érdemeit, s egy díszalbumot adott át a baloldali választók aláírásával - kérve, hogy továbbra is vállalja a jelölést. Koór János éljenzésekkel megszakított beszédét Réz Antal ügyvéd Sipos Orbánnak a Jászkerületi Népbank és Takarékpénztár elnökeként szerzett érdemeivel egészítette ki, Beleznay Ignác ügyvéd pedig a párt egységét hangsúlyozva kérte a jelölés elfogadását.-''

0 Sípos Orbánt választóinak ilyen mértékű ragaszkodása meggyőzte arról, hogy vállalnia kell a jelölést. "Én míg élek, hazámnak kívánok élni - ha Önök is úgy akarják - én a megtisztelő bizalmat parancsnak veszem, s elfogadom" - mondotta, s már aznap délután a városházára kifüggesztett nemzetiszín zászló alatt felhangozhatott választóinak lelkes strófája: "Magasan lobog a zászló Rajta díszlik ezen jelszó: Szabadságért lelkesülünk! Sipos Orbán a követünk. "

51 Ez alkalommal azonban a választási kampány már nem volt éppen békésnek mondható. A főtéren tömegverekedés tört ki a jobb- és balpárt választói között, s csak a lovas honvédség közbeavatkozásával sikerült helyreállítani a rendet.

52 A jobboldal erősödését jelzi, hogy bár az 1313 szavazatból Sipos Orbán most is jelentős többséget, 999 szavazatot kapott, ugyanakkor a jobboldal jelöltjére, Török Jánosra a korábbinál lényegesen többen, 317-en szavaztak.

53 Sípos Orbán eredeti szándékában a visszalépést illetően bizonyára az is szerepet játszott, hogy már látható volt a berényi választók megosztottsága, s ő bármilyen tisztséget csak akkor vállalt szívesen, ha biztos lehetett a többség bizalmában. Ez különösen fontossá vált képviselőségének ebben a szakaszában, amikor az országos és helyi politikában egyaránt sorsdöntő időszak következett. A törvényhatósági törvény, majd a községi törvény kapcsán már 1871-től nyilvánvalóvá vált, hogy a Jászkunság széttagolt területi rendszere nem illeszthető az államigazgatás megreformálását célzó elképzelésekbe. A törvényhatóságok területi rendezése konkrét formában 1873-ban merült fel először, de a Szapáry Gyula belügyminiszter nevéhez fűződő első tervezet igen radikális elképzeléseket 4V Uo. április 21. 50 Uo. Jász-Kunság. 1873. május 29. 52 CSEHG. 1986.45. •' Jász-Kunság, 1872. június 16. 157