Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Görgei és az önkéntes mozgó nemzetőrség szolnoki tábora 1848 szeptemberében / 103. o.
tábornagyok is működnek". Görgei szeptember 21-én közölte, hogy serege továbbra is csak a 242 szegedi önkéntesből áll. A jászkunok még csak alakulófélben vannak, a hevesiek "még csak akarnak indulni", egyedül Kassa küldött 18 tüzért és hidászt. Ám "ezek mind oly csekély tárgyak, hogy azokról hivatalos jelentést tenni tisztelt Miniszterelnök úrnak igénytelen nézetem szerint sem feladatom, sem tisztelt Miniszterelnök úr rendeleteinek értelme nem lehet" - fejezte be jelentését. 151 Batthyány most már kezdte elveszíteni a türelmét, amin nem csodálkozhatunk, hiszen a Dunántúlon visszavonuló sereg szeptember 20-án elérte Veszprémet. Szeptember 21én Batthyány erre hivatkozva utasította Görgeit, hogy seregével Pesten megjelenjen, s haladéktalanul Fehérvárra induljon. A Szolnok felé útban lévő többi csapatot pedig utasítsa, hogy ne Szolnokra, "hanem önnek utána Pestre vagy Fehérvárra siessenek". Pestre érkezése előtt küldjön tudósítást, mikor érkezik. Csak a legszükségesebbeket hozza, "nehogy a sok teher, málha s szekerek valóságos hadi akadályokká váljanak". A miniszterelnök tudatta azt is, hogy Szabolcs megye önkénteseit is Pestre rendelte, "időnyerés tekintetéből". A levélhez Szabó Imre, Görgei jó barátja, aki a miniszterelnök katonai irodáján dolgozott, utóiratként hozzáfűzte: "A gróf miniszterelnök azt kívánja, hogy a holnap reggel beérkező trainnel a felelet bejöjjön". Görgei szeptember 22-én kelt válaszában ismét közölte, hogy serege eddig a hatóságok jelentése szerint összesen 1627 főből és egy fél ütegből áll, de jelenleg csupán a 242 főnyi szegedi század indítható útnak, s a jászkunok 550 embere is csak 4-5 nap alatt lesz útra kész. Ezért úgy véli, nincs mód arra, hogy seregével azonnal a táborba induljon, sőt, a szervezésnek okvetlenül Szolnokon kell befejeződnie. Ezt a következőkkel indokolta: "1. Mindazon költséges megrendelések, melyek egy sereg szervezésének csak lehetségét is föltételezik, itt rögtön félbeszakítandók lennének, csak hogy más helyen új idő- és költségvesztéssel folyamatba tétessenek. 2. Szolnok fekvésénél és vasútnál fogva a legkedvezőbb pont egy nyers sereg szervezésére. 3. Fél holnapi [sic!] levelezés és sürgönyözés kellett arra, hogy csak a hevesi, sárosi és abaúji kontingens ide, Szolnokba elinduljon; ha most a nagy nehezen fölvett iránytól eltérés parancsoltatik, a minden fegyelem és életrevaló vezérlet nélkül érkező csapatok igen káros zavarba jőnek; a törvényhatóságok pedig új ürügyöt nyernek, mellyel mulasztásaikat mentsék; amint eddig is untalan azzal mentekeztek, hogy az egymással ellenkező miniszteriális rendeletek okai minden késedelemnek". 152 E levél eredeti tisztázatát nem ismerjük, de valószínűleg 22-én délelőtt már Batthyány kezében lehetett. Batthyány egyelőre nem küldött újabb parancsot, valószínűleg azért, mert méltányolhatóknak tartotta Görgei indokait. Aznap délután azonban megérkezett a veszprémi táborból a nádor. Közölte a miniszterelnökkel, hogy a békés megoldás érdekében Jellaciccsal tervezett találkozója az utóbbi távolmaradása miatt meghiúsult, MOL Görgey-lt. b/7. fasc. No. 76. A miniszterelnök levelét (1240/k.m.o.) és Görgei válaszát lásd: MOL Görgey-lt. b/7. fasc. No. 84. 135
