Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Görgei és az önkéntes mozgó nemzetőrség szolnoki tábora 1848 szeptemberében / 103. o.
illetve teljesíttetett. 138 Az őrnagy szeptember 21-én írott válaszában - amelyet "a könnyű magyar stílus ügyes könnyű fordulataiban" jártas öccse, Görgey István fogalmazott, alaposan leteremtette a megyét. Először is közölte, hogy a megye néhány helysége önkénteseit "egy ingbe-gatyába" küldte be hozzá, s amikor nem akarta átvenni őket, "azt mondták, hogy a ruháztatásra nem kaptak parancsot a megyétől". Görgei ismét a megye emlékezetébe idézte: a miniszterelnöki rendelet meghagyta a hatóságoknak a felruházást és a felfegyverzést is. "Ha a Heves megyei állandó nemzetőrség oly gyáva - folytatta - , a ma ga soraiból ki nem állíthatni a vész pillanatában a magyar haza, a magyar korona és önfönnállásunk védelmére önkénteseket, és ha e gyávaságot nem meri bevallani, mondván szemébe az országnak, 'mi nem állunk ki a háború végéig' - ha gyávaságát sorain kívül toborzott önkéntesekkel akarja takarni, kik az ő képét viseljék és az ő nevének szerezzenek meg nem érdemlett becsületet a csatatéren: legalább ruházza fel őket ezen Heves megyei állandó nemzetőrség". Görgei tehát egyértelművé tette: nem az volt a baja az önkéntesekkel, hogy azok nem tartoztak a rendes nemzetőrség közé, azaz nem ütötték meg a nemzetőrségi cenzust. "A fe gyverbeni hiányt, amennyiben a megye pótolni nem tudná, részben pótolni fogom én, de ha a ruházatról is álladalmi költségen én volnék fölhatalmazva, akkor nem szorulnék Heves megyének névtelen segélyére, hanem toborzást nyitottam volna, amint Szolnokba érkezem, és szeptember 3-tól fogva fogadom - egyes ember létemre is 3 annyit állítottam volna ki, mint amennyit Heves megye október 11-éig ígér netalán mégis kiállítani". Az önkénteseket azért nem vette át, mert azok ruhátlanok voltak. A megye tehát fejtsen ki "e végső pillanatokban némi erélyt", hogy legalább részben feledtesse eddigi hanyagságát, "melyért a nemzet köszönetére sem a hivatalos orgánumok, sem a nyilván útján számot Heves megye nem tarthat". 139 A bámulatosan határozott és gúnyos, a szójáték által a megyét nevetségessé tevő beadványt - amihez hasonlót egyelőre nem ismerünk az 1848-as iratok között - a megye szeptember 27-i közgyűlése tárgyalta. Nyomban fel is írt Batthyány miniszterelnöknek, egyetlen bonyolult körmondatba foglalva az őrnagy "neveletlen durva kifejezésekkel teli" levele keltette felháborodását. A beadvány szerint Görgei megfeledkezett "egy megyei testület irányában tartozó tiszteletről", s azt olyan kifejezésekkel illette, "melyeket honvédi őrnagytól, de még egy régibb idomú feketesárga sinoros seregbeli tizedestől is várni alig lehete". Ezért a megye kérte Batthyányt, hogy önkénteseit "egy gyengédebb érzésű, s emberibb bánásmódú őrnagy Uo. No. 66. Fogalmazványa: MOL Görgey-lt. No. 73. Másolat az eredeti tisztázatról: MOL KPA 119. Ennek alapján közli STEBER L. é.n. 29-31. Görgei Artúr és István közös szerzőségét hangsúlyozza Katona Tamás bevezető tanulmánya is. GÖRGEY Artúr 1988. I. köt. 24-25. 132
